Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, ám a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – tudta meg a Világgazdaság. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormány elé is benyújtottak.
Úgy tudjuk, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán.
Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont, hogy mégiscsak emelkedjen a bázis, egy plusz kétszázalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak. Bár a kormány jóhagyása is szükség van még, jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján úgy fogalmazott a munkavállalók követeléseiről, hogy „személyesen üdvözlöm, jó az irány”.
Informátorunk szerint bár a mértéken még vitatkoznak, a vállalkozók csípőből nem utasították el, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum, ami a 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első eleme lenne.
A szakszervezetek ugyanis pár éven belül egyesítenék a kettő minimálbért. A megállapodás része az is, hogy német és osztrák mintára a jövőben ágazati paritásos bizottságok jöhetnének létre és ők állapodnak meg a tarifákról. Ezzel ráadásul az az uniós cél is teljesülhetne, hogy Magyarországon növelni kell a kollektív megállapodások számát.
Úgy tudjuk, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére várhatóan október 11-én kerül sor, ugyanakkor csökkent annak az esélye, hogy október végére összejöjjön megállapodás, a realitás sokkal inkább, hogy csak november közepén sikerülhet csak telő alá hozni.
Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint, a kettő közötti különbséget úgy szüntetnék meg, hogy a minimálbér jóval nagyobb mértékben emelkedne a következő években, mint a garantált bérminimum. A Munkástanácsok által előterjesztett, több éves átmenetet tartalmazó programról már egyeztettek is a munkavállalói oldallal, amely támogatta az elképzelést. Ennek megfelelően már a jövő héten érdemben tárgyalni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy a garantált bérminimumot 2006-ban azért vezették be, hogy a végzettséggel rendelkező munkavállalók bére magasabb legyen, mint a minimálbér a magasabb munkanélküliség mellett. Palkovics szerint most érkezett el az idő arra, hogy a 2006 óta gyökeresen átalakuló munkaerőpiachoz jobban alkalmazkodó bérrendszer segítse a munkavállalók életszínvonalának javulását.
Az idei bértárgyalásokon egyelőre csak a 2024-es minimálbérekről állapodnának meg, míg a közép- és hosszútávú programokról jövőre várható érdemi döntés. A Munkástanácsok elnöke szerint már jövőre dönteniük kell a képviseleteknek a pontos menetrendről, valamint a garantált bérminimum kivezetéséről, ez pedig szükségessé teszi, hogy 2025-től több évre előre meghatározzák a minimálbérek emelésének mértékét.
