A kerítés nemcsak véd, hanem formálja a településképet – szigorúak az előírások országszerte!
Lattenzaun aus europäischer Lärche gesetzt. 1) Alten Zaun abgebaut. 2) Alte Einschlaghülsen entfernt. 3) Vier neue Löcher für Zaunpfosten mit Erdbohrer gebohrt, Abstände anhand von Tor- und Zaunfeldbreite abgemessen. 4) Pfosten auf U-Pfostenträger mit je 4 Sechskant-Holzschrauben befestigt, Löcher mit 4er-Holzbohrer vorgebohrt, mit flachem Keil Abstand zwischen Pfosten und Träger gelassen aus Holzschutzgründen. 5) Schnur gespannt, Abstände nochmals gemessen und die vier Pfosten mit Ruck-Zuck-Beton einbetoniert, währenddessen mit Pfostenlibelle auf lotrechte Ausrichtung geachtet (=> besser ersten + letzten Pfosten setzen und Schnur für die richtige Höhe der Zwischenpfosten spannen). 6) zwei mit je 4 Flechtzaunbeschlägen und je 8 SPAX an den Pfosten befestigt, Löcher am Pfosten mit Holzbohrer vorgebohrt, ein Zaunfeld um drei Lattenbreiten verschmälert und äußere 4 Latten vermittelt.
A biztonság, az értékeink védelme mindig is fontos szempont volt az emberek számára, és a kerítés mint lehatároló, védelmi elem hosszú évszázadok óta meghatározó szerepet játszik ebben. Bár a kerítésépítés egyidős a letelepedett életmóddal, napjainkban egyre szigorúbb szabályok mentén valósítható csak meg – nemcsak országos, hanem helyi szinten is.
A 2025 elején hatályba lépett építésügyi jogszabály pontosan meghatározza, mit tekinthetünk kerítésnek: olyan építményt, amely egy telek határait jelöli ki, és elválasztja azt a szomszédos ingatlanoktól vagy közterülettől. A jogszabály szerint a kerítés nem lehet tömör és 2 méternél magasabb. A járdaszint felett legalább 2 méterrel lehet csak olyan elemet (pl. szögesdrótot) elhelyezni, amely a közterület használatát veszélyeztetheti.
Nem mindegy, ki, hova és mit épít
Gyakori kérdés: kinek a dolga a kerítésépítés? A szabályok szerint, ha a kerítés közterület határán áll, az teljes egészében a saját telken kell, hogy legyen. Ahol előírás a kerítés megléte, ott a homlokvonalon, azaz az utcafronton, a jobb oldali telekhatáron, valamint a hátsó határ jobb oldali szakaszán kell kerítést építeni – ha nincs más megállapodás a szomszédok között.
Önkormányzatok, eltérő szabályok
A kerítésépítés országos kereteit az önkormányzatok saját rendeletekkel pontosítják, így Békéscsabán például az áttört, átlátható kerítéseket preferálják, különösen a belvárosban. A tömör lábazat maximum 0,5 méter lehet, fölötte pedig csak áttört szerkezet engedélyezett – kizárólag hagyományos anyagokból.
Sarkadon is településképi eljárást kell indítani, ha valaki utcai kerítést építene. Itt is a természetes anyagokat – fát, téglát – részesítik előnyben, a látszóbeton és acélkerítés csak akkor engedélyezett, ha megtartják a hagyományos osztásokat. A drótkerítés csak akkor elfogadott, ha azt sövénnyel egészítik ki.
Vésztőn a földszínek dominálnak – az élénk árnyalatok tiltottak, és az átlátható, áttört kerítések az elvártak. Kivétel csak forgalomcsillapítás vagy történelmi hagyományőrzés esetén engedélyezett.
Néhány példa a szigorúbb megközelítésre
Kecskeméten a kerítést az adott épület megjelenéséhez kell igazítani, mezőgazdasági területen pedig szigorúan tiltják a tömör falazatot vagy fémlemezt. Kalocsán az áttört szerkezet az alapelv, de itt is adódhatnak kivételek – például városképi szempontból indokolt esetben. A színekre vonatkozó előírások is szigorúak: pasztellszínek, természetes árnyalatok az elvártak.
Kiskunhalason a tömör kerítés 2,5 méteres magasságig építhető, támfallal együtt pedig 3 méter a maximum. Baján még az is szabályozott, hogy a telken belül milyen típusú kerítés készülhet – tömör helyett áttört vagy élősövény ajánlott.
A kerítés nem csupán fizikai védelmi eszköz, hanem a településkép formálója is. Éppen ezért ma már nem elég csak megépíteni: a megfelelő anyagválasztás, a szín, az átláthatóság és a környezeti illeszkedés mind számítanak. Aki kerítést tervez, annak érdemes először a helyi szabályokat áttanulmányoznia – így elkerülhető a büntetés vagy az utólagos bontás.
Forrás: beol.hu
