A hazai lakosság nagyjából 70 százaléka támogatja, valamint 30 százaléka ellenzi az euró mielőbbi bevezetését a Pulzus Kutató legújabb felmérése szerint, amit a Napi.hu megbízásából készített. A friss kutatás egyúttal az európai fizetőeszköz támogatottságának 5 százalékos növekedését mutatja hazánkban 2020 júniusához képest. A felmérés ezer személy megkérdezésével készült, akik nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálhatják a hazai felnőtt lakosság véleményét – írja a Napi.hu.

A kutatásból az is kiderül, hogy amíg a férfiak 77 százaléka támogatja az euró bevezetését, a nők körében ez az arány 68 százalék. Leginkább a 60 év feletti korosztály váltaná le a forintot (74 százalék), a legkisebb mértékben pedig a 40-59-es korcsoport (64 százalék), amíg a 18-39 évesek között 70 százalék ez az arány. A diplomások 74 százaléka támogatta az ötletet, a középfokú végzettségűek 70 százaléka, továbbá az alapfokú papírokkal rendelkezők 68 százaléka. Mindezek mellett a fővárosban a legnagyobb az euró támogatóinak az aránya (74 százalék), de a megyeszékhelyeken (73 százalék) és más városokban (71 százalék) is magas a számuk. Azonban a községekben élők „csupán” 63 százaléka választaná az európai fizetőeszközt.

Az európai uniós csatlakozási szerződés részeként idővel Magyarországon is be kell vezetnie az eurót, azonban még nem teljesítettük az ahhoz szükséges feltételeket. Az eurozónának a tagállamok közül nem része egyelőre Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Svédország sem. Azonban Horvátország már jövőre csatlakozhat az euróövezethez és hamarosan követheti Bulgária is. A svéd lakosság viszont népszavazáson foglalt állást a közös európai valuta ellen.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy az egyes EU-tagországok maguk döntenek az euró bevezetéséhez szükséges pálya kialakításáról, tehát nem köti őket előírt ütemterv – írja a Napi. Tavaly idehaza Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy érdemes napirenden tartani a magyar euró kérdését, valamit ugyanezen évben a Magyar Nemzeti Bank is kinyilvánította, hogy elkötelezett az euró bevezetése mellett, azonban a forint leváltásának egyelőre nincsen céldátuma.

Az euró eddig 25 országban hivatalos fizetőeszköz. Az eurozóna 19 uniós tagállama mellett a közös valutát megállapodással használja négy törpeállam (Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán), valamint Koszovó és Montenegró egyoldalú döntéssel vezette be.

1,1 százalékkal nőtt az infláció egy hónap alatt Magyarországon idén februárban. A tavalyi év azonos időszakához képest 8,3 százalékos emelkedés mérhető, a maginfláció pedig 8,1 százalékon áll. Ilyen magas értékekre 2007 augusztusa óta nem volt példa. A fogyasztói kosár 69 százalékában az 5 százalékot is meghaladja az éves áremelkedés üteme. Ráadásul a maginflációban 21 éve nem látott növekedés figyelhető meg, miután a volatilis tételektől megtisztított mutatók három hónap alatt 5,3 százalékról 8,1 százalékra ugrottak.

Az élelmiszerek éves inflációja is gyorsult. Egyre valószínűbb, hogy amennyiben május elején és közepén véget vetnek a hatósági áraknak, két számjegyűre emelkedhet az inflációs mutató.

Az infláció növekedését a forint gyengülése az euróval szemben is elősegíthette. Amíg az idei év január elején középárfolyamon 360 forint alatt fizettünk egy euróért, addig márciusban megközelítette a 390 forintot. Öt évvel ezelőtt pedig 300 forint körüli euróárfolyammal is kalkulálhattunk.