Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Megjelent az új korrupcióellenes törvény: Így működik majd az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport


Hivatalosan is feláll a korábban már beharangozott Integritás Hatóság, amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, illetve őrködjön az uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett.

pixabay.com

Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport: ez a két új szervezet lép hamarosan, még novemberben színre, hogy Brüsszel kedvéért felszámolja a magyarországi korrupciót, és éberen őrködjön az uniós források tisztességes felhasználása felett. Megérkezett a törvény, amely részletesen leírja a két új hatóság működését.

Az uniós források ellenőrzéséről szóló új törvény a kormány legújabb alkotása, amelynek részletei most már a Magyar Közlönyben is olvashatók, melyet az index szemlézett.

  • Fellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználásával vagy annak ellenőrzésével kapcsolatban visszaélésgyanús esettel találkozik;
  • akkor is intézkedik, ha az uniós forrásokkal kapcsolatban összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést tapasztal;
  • hatásköre kiterjed a csak részben uniós pénzből megvalósuló projektek vizsgálatára is;
  • sőt a futó projektek mellett visszamenőlegesen is üldözheti a korrupciót, tehát korábbi ügyeknél is vizsgálhatja, hogy történt-e csalás az uniós forrásokkal;
  • évente elemző integritásjelentést készít, tehát elmondja, hogyan maradjunk tisztességesek az uniós pénzek közelében;
  • évente és eseti ajánlásokat ad ki arról, miként használjuk fel becsületesen az uniós pénzeket;
  • vizsgálati eljárást folytathat;
  • eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet;
  • kezdeményezheti más szerv eljárását;
  • bíróság előtt pert indíthat;
  • az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekről tájékoztatási kötelezettséget írhat elő;
  • a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt személyekről és cégekről nyilvántartást vezet;
  • nyilvános vagyonnyilatkozatokat is ellenőrizhet.

Az Integritás Hatóság elnöke, elnökhelyettesei, valamint teljes dolgozói állománya a törvény szövege szerint feladatait teljesen függetlenül látja el, „csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő” – fogalmaz a jogalkotó.

Ami szintén fontos, hogy az Integritás Hatóság kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Tehát elvileg bárki egyszerű hétköznapi polgárként, anonim módon is bejelentést tehet, ha bármiféle jogsértést vagy szabálytalanságot észlel az uniós források felhasználásával kapcsolatban. Erre létre fognak hozni egy speciális bejelentőfelületet, amely biztosítja a bejelentő névtelenségét, valamint a bizalmas kapcsolattartást.

„Az integritáskockázat-értékelést a nemzetközileg elismert integritásértékelési módszertannal rendelkező nemzetközi szervezetekkel – így lehetőség szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – együttműködve és egyeztetve kell elvégezni. A hatóság figyelembe veszi a magyarországi integritást monitorozó nemzeti és nemzetközi civil szervezetek visszajelzéseit is. A közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos integritáskockázat-értékelés a közbeszerzési rendszerek értékelésére szolgáló, nemzetközileg elismert módszertan szerint valósul meg. A hatóság az integritáskockázat-értékelés során alkalmazott módszertant a honlapján közzéteszi.”

Tehát a gyakorlatban lehet arra számítani, hogy egyszer csak értesítést kapnak az uniós források felhasználói: az Integritás Hatóság vizsgálati eljárást indított velük szemben, hogy feltárja a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.

Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az Integritás Hatóságot az elnök és két elnökhelyettese vezeti. Illetményüket a jegybanktörvényben szereplő elnöki, illetve elnökhelyettesi bérek nyolcvan százalékában határozták meg, ez alapján négy-, illetve 3,6 millió forint a vonatkozó összeg. A hatóság elnökét a miniszterrel, elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

Az elöljáróknak évente be kell számolniuk a hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek, továbbá az Európai Bizottságnak. Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Aki viszont egyszer már szerepet kapott a hatóság vezetésében, mandátuma lejártával nem töltheti be újból a tisztséget.

A hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki

  • rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel;
  • minden kétséget kizáróan független;
  • a közbeszerzéshez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó jogi vagy pénzügyi területeken szerzett széles körű szakmai gyakorlattal vagy tudományos munkássággal rendelkezik;
  • továbbá nemzetközi háttérrel és tapasztalattal bír;
  • beleértve az európai uniós ügyeket is.

A hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére az igazgatósági tagok kiválasztásáért felelős alkalmassági bizottság nyílt és nyilvános pályázatot ír ki.

Ki nem lehet a hatóság elnöke és elnökhelyettese?

  • A köztársasági elnök;
  • a miniszterelnök;
  • miniszter;
  • a miniszterelnök politikai igazgatója;
  • kormánybiztos;
  • miniszterelnöki biztos,
  • miniszterelnöki megbízott;
  • miniszteri biztos;
  • államtitkár;
  • közigazgatási államtitkár;
  • helyettes államtitkár;
  • fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője;
  • főpolgármester;
  • főpolgármester-helyettes;
  • polgármester;
  • alpolgármester;
  • helyi vagy megyei önkormányzati képviselő;
  • megyei közgyűlés elnöke és alelnöke;
  • országgyűlési képviselő;
  • az Európai Parlament tagja;
  • párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy;
  • gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.

A hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is létrehoz a kormány. A törvény szerint a munkacsoport egy elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szervezet, amely az Integritás Hatóságtól is független, nem avatkozik be a működésébe. A kormány azt is elrendelte, hogy a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket, vagyis a civil szervezeteket be kell vonni a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységébe.

A Korrupcióellenes Munkacsoport feladata:

  • a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata és javaslatok kidolgozása;
  • a korrupciógyanús esetek felderítése;
  • javaslatok előterjesztése a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre;
  • az Integritás Hatóság éves elemző integritásjelentésétől függetlenül éves jelentés készítése, amely elemzi a korrupció és a korrupciós gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, hatékony ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasol a korrupciós kockázatok és korrupciós típusok megelőzésére, felderítésére és szankcionálására, és felméri a hatékony végrehajtásukat;
  • a munkacsoport éves jelentését elküldi a kormánynak, amelyet a kormány a honlapján közzétesz;
  • a kormány a munkacsoport éves jelentését két hónapon belül megvitatja;
  • amennyiben a kormány úgy dönt, hogy valamely javaslatot nem hajtja végre, döntésének részletes indokolását a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megküldi a munkacsoport elnökének.

A Korrupcióellenes Munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő, amely

  • a hatóság elnökéből;
  • a nem kormányzati szereplőket képviselő tíz tagból és
  • az állami szerveket képviselő tíz tagból áll.

A Korrupcióellenes Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai:

  • az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető;
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója által kijelölt személy;
  • az országos rendőrfőkapitány által kijelölt személy;
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója által kijelölt személy;
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy.

A Korrupcióellenes Munkacsoport tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a munkacsoportban végzett munkájukért díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek.

/index.hu/


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük