A területvédelmi tartalékos rendszer keretét teljessé tettük, a következő feladatunk az építkezés, nemsokára nagyszabású toborzásba kezdünk – mondta a honvédelmi miniszter az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred csapatzászló-adományozó ünnepségén kedden Gödöllőn, a Szentháromság templomban – közölte az atv.hu.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, céljuk, hogy minél többen döntsenek úgy, tenni akarnak Magyarország védelméért. Kiemelte, a jelentkezők részei lesznek
ennek a nagy családnak, amely nem csak embert próbál, de embert farag.
A hivatásos és a területvédelmi tartalékos rendszer egymást kiegészíti: míg a high-tech eszközökkel felszerelt, bázisokon elhelyezkedő hivatásosok adják a haderő gerincét, addig a hagyományos, könnyű fegyverzetű tartalékosok az országot „kapillárisszerűen szövik át”, és saját környezetükért, otthonukért felelnek, legyen az objektumvédelem vagy felkészülés gerillahadviselésre – fejtette ki a miniszter.
A NATO és egyben a világ legnagyobb, többnemzetiségű katona-egészségügyi gyakorlata zajlik a Magyar Honvédség bakonykúti gyakorlóterén.
Tóth Máté őrnagy, a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ tagja a Vigorous Warrior (Erélyes harcos) 24 elnevezésű gyakorlatról kedden elmondta, hogy 13 éve rendezték az első katona-egészségügyi gyakorlatukat öt nemzet részvételével, most 33 nemzet van jelen. Hozzátette: a legtöbb nemzet orvos-egészségügyi egységgel, tábori kórházakkal van jelen, de akadnak olyan országok is, amelyek a tervezést, kielemzést végzik.
Közölte, hogy mintegy ezer négyzetkilométeres területen szóródtak szét a különböző egységek és a gyakorlaton egy több tízezer fős hadtest egészségügyi biztosítását szimulálják, miközben egy hasonló képességekkel rendelkező, képzelt ellenséggel szemben kell helytállniuk.
Tóth Máté hangsúlyozta, hogy Afganisztánban 90 százalék felett volt a sebesült katonák túlélési aránya, ha gyorsan megfelelő ellátásban részesültek, egy hadszíntéren ez jóval alacsonyabb, ezért próbálják ezt a minőséget tartani, miközben a mennyiség jóval nagyobb. Jelezte, a gyakorlat közben azt is vizsgálják, hol vannak hiányosságok, hibák a rendszerben – írja az MTI.
Megemlítette, hogy társgyakorlat is zajlik egyidőben a területen vegyi, biológiai, sugárzásvédelmi és nukleáris fenyegetések ellen felkészülő csapatokkal. Ők is veszélyeket szimulálnak, majd a felderítés és az elhárítás után azt gyakorolják, miként tudják átadni az egészségügyi ellátórendszernek az esetleges sérülteket.
Tóth Máté kiemelte, hogy a Magyar Honvédség Role 2-es moduláris, 50-60 fős személyzettel működő tábori kórházában – a harctérhez közel – már olyan ellátást kaphatnak a sebesültek, hogy onnan az Országos Mentőszolgálat segítségével az állami ellátóhelyekre szállíthatók. Ezzel kapcsolatban közölte: igyekeznek azt is modellezni, hogy egy-egy katasztrófahelyzetben a civil egészségügyben dolgozókat mennyire gyorsan és hatékonyan tudják bevonni az ellátásba, ezért az OMSZ mellett a Magyar Vöröskereszt és a Nemzeti Nyomozóiroda katasztrófák áldozatainak azonosítását végző egysége is jelen van.
Megjegyezte, hogy az egészségügyi ellátóhelyek gyors mozgathatóságát, mozgékonyságát is gyakorolják, mert az ukrán hadszíntéren a felderítő drónok megjelenését követően átlagosan fél óra múlva érkezik a légicsapás a tábori kórházakra. Elmondta: éppen emiatt ukrán katonák is jelen vannak, akik friss tapasztalataikat osztják meg a jelenlévőkkel.