Készítő: swilmor
|
Forrás: Getty Images

A foglalkoztatás – főképp az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt – tovább bővült a tavalyi harmadik negyedévben, miközben emelkedett a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves kiadványából. Kismértékben nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága is.

A tavalyi harmadik negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 737 ezer fő volt, 25 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedésének legnagyobb részét a külföldön dolgozók 18 ezer fős bővülése eredményezte

– írja a KSH. Az átmenetileg külföldön dolgozók száma – akiket beleszámítanak a foglalkoztatottak közé – mostanra stabilan 100 ezer felett van.

• További 13 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak köre,
• a támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont 6 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak korösszetételében az idősebb (55 év feletti) munkavállalók részesedése egyre nagyobb arányú.

Az alkalmazásban állók száma 40 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül, és bár a létszámbővülés továbbra is jelentős volt, azonban az év során egyre lassult. A legnagyobb abszolút növekedés a piaci szolgáltatások ágaiban, azon belül az adminisztratív szolgáltatásokban (+9100 fő) és a szakmai tudományos tevékenységekben (+8800 fő) következett be, de arányait tekintve magas volt a létszámbővülés az ingatlanügyeletekben, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban és az információ, kommunikáció ágban is.

Az adminisztratív szolgáltatásokon belül a munkaerő-kölcsönzők létszáma bővült a legjelentősebben a külföldi állampolgárságú munkavállalók számának növekedése révén

– írja a KSH.

A tudományos műszaki tevékenységek és az információ, kommunikáció ág létszámnövekedésére jelentős hatással volt a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása, amelynek hatására számos egyéni vállalkozó alkalmazottként dolgozott tovább. Az ipar növekedését (+4700 fő) a feldolgozóipar egyre lassuló és az energiaipar kisebb mértékű bővülése (+1200 fő) húzta.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN A KÖZIGAZGATÁSBAN SZÁMOS SZERVEZETNÉL CSÖKKENT A LÉTSZÁM, AMIT A SZIGORÚ KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS MAGYARÁZ

A legerőteljesebb létszámcsökkenés (−4600 fő) az építőiparban következett be, ahol a termelési volumen is a tavalyi érték alatt maradt. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás ágakban is létszámcsökkenést mértünk (−2200 és −1000 fő), amit

a kereskedelmi forgalom visszaesése és a postai szolgáltatások terén bekövetkezett létszámcsökkenés magyaráz.

– emeli ki a KSH.

A munkanélküliek száma mindeközben átlagosan 200 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 22 ezer fővel, 12%-kal, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.

A tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 37% volt, a munkanélküliek 42%-a – csaknem 83 ezer fő – pedig 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A MUNKANÉLKÜLIEK 23%-A MÉG SOHA NEM DOLGOZOTT, VAGY 8 ÉVNÉL RÉGEBBEN SZŰNT MEG A MUNKÁJA.

A munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek több mint fele elveszítette a munkáját, vagy közfoglalkoztatása, szezonális munkája befejeződött, egyharmaduk pedig felmondott, vállalkozását szüneteltette vagy megszüntette.

A MEGYÉK NAGYOBB RÉSZÉBEN EMELKEDETT A MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST.

A legnagyobb növekedés Somogy vármegyét érintette, ahol 3,5 százalékponttal, 8,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Hasonlóan nagy mértékben, 3,2 százalékponttal, 9,1%-ra nőtt a ráta Békés vármegyében, ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével együtt a legmagasabb értéket képviselve az országban. A munkanélküliség Budapesten volt a legalacsonyabb (1,9%), és 3% alatt volt a hagyományosan kedvező munkaerőpiaci helyzetű hat dunántúli vármegye mellett Csongrád-Csanád vármegyében is.

ÁTLAGOSAN 294 EZER FŐ TARTOZOTT A MUNKAERŐTARTALÉKBA, 15 EZER FŐVEL TÖBB, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN.

A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók több mint egyharmada Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60%-uknak nincs érettségije, 32%-uknak csak alapfokú végzettsége van, 14%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.