háztartások összesen több mint 5100 milliárd forintot tudtak félretenni, ez háztartásonként átlagosan 1,25 millió forintot jelent. Persze a szórás hatalmas, voltak olyanok, akik ennek a sokszorosát is meg tudták takarítani, mások meg egyáltalán nem tudtak spórolni. A privátbanki elemzések szerint például minél gazdagabb valaki, annál nagyobb mértékben tudta tavaly növelni a vagyonát. A megtakarítás mellett a hozamok is növelték azok számláit, akiknek volt pénzük, a jegybanki adatok szerint csaknem 2600 milliárd forinttal. Mindennek köszönhetően a háztartások pénzügyi vagyona újabb rekordra ugrott, és 2021 végére megközelítette a 75850 milliárd forintot.

Amit minden pénzügyi intézmény sajnál, hogy ebből a gigantikus összegből elég jelentős mennyiség, több mint 20 ezer milliárd forint parlagon hever. A lakosság 6400 milliárd forintnál is többet tart készpénzben, ez háztartásonként átlagosan mintegy 1,5 millió forint, persze ezen a téren is nagyok a különbségek, vannak olyan családok, ahol gurigákban állnak a húszezresek, és olyanok is, ahol egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartanak készpénzt. Szintén parlagon heverő pénznek mondható az a csaknem 10500 milliárd forintnyi folyószámlabetét, amelynek a kamata a bankoknál tavaly nulla körül volt. A hitelintézetek a lekötött betétekre sem fizettek sokat, emiatt az egyéb betétekben tartott 3500 milliárd forint körüli összeg sem hozhatott sokat a lakosságnak. A jegybank adatai szerint a mintegy 14 ezer milliárd forintnyi bankbetétnek alig fél százalékos kamata volt 2021-ben.

A háztartások állampapír-állománya az év végére elérte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, sőt a 10100 milliárdot is átlépte. Az értékesítés mennyisége ugyan valamennyivel elmaradt az eredetileg tervezett 1000 milliárdos volumentől, de az év végén jól belehúzott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), illetve a forgalmazók, és az utolsó negyedévben sikerült csaknem 360 milliárd forintnyi hosszú állampapírt értékesíteni. Ebben az időszakban a magas infláció miatt már nem csak a Magyar Állampapír Plusz, hanem az áremelkedés ütemét követő Prémium Magyar Állampapír is népszerűvé vált.

Az állampapírnak azonban tavaly már komoly kihívója is volt a megtakarítási piacon. A befektetési alapokba ugyanis 2021-ben csaknem 784 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, vagyis nagyságrendileg nem sokkal kevesebb, mint állampapírokba. Ekkora összeggel a lakossági befektetők utoljára 2013-ban gyarapították az alapokat. A haza alapok csaknem 500 milliárd, a külföldiek majdnem 290 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást vonzottak. Mivel a legtöbb banknál utóbbiak jellemzően csak a privátbanki, esetleg a prémium ügyfélkör számára elérhetőek, feltételezhető, hogy ezeknek a friss megtakarításoknak a nagyobb része a vagyonosabb háztartásoktól származott. Az alapokon viszonylag jól kerestek a kisbefektetők, az MNB adatai szerint 272 milliárd forintnyi árfolyamnyereségük lett egy év leforgása alatt, ami az év eleji állománnyal összevetve magasabb a tavalyi átlagos inflációnál. Az év végére a háztartásoknál a hozamok és a friss megtakarítások eredményeként már 5600 milliárd forintnyi befektetési jegy volt.

A tőzsdei részvényekkel egész évben spekuláltak a befektetők. A magasabb – általában rekordokat döntő, vagy ahhoz közeli – szinteken eladtak, amikor pedig lementek az árfolyamok, bevásároltak. A részvénypiac általában véve népszerű maradt, összesen mintegy 120 milliárd forint lakossági megtakarítást került tőzsdei részvényekbe, a bezsebelt árfolyamnyereség pedig meghaladta a 280 milliárd forintot. A befektetők ez alapján nagyságrendileg 20 százalékos hozamot érhettek el tavaly a részvénypiacon, és az év végén rekord mennyiségű, 1566,5 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek.

Miféle adókedvezmény?

A 2021-es év utolsó időszakában a biztosítók és a nyugdíjpénztárak is aggódni kezdtek, hogy az év végi adóoptimalizáló befizetések elmaradnak majd, miután a kormány személyi-jövedelemadó-visszatérítést (szja) ajánlott a gyereket nevelő családoknak. Különféle becslések voltak arról, emiatt hányan döntenek majd úgy, hogy az év végén szokásos extra befizetéseket elhalasztják. Az év végén azért szoktak sokan extra díjakat befizetni a pénztárakba és a nyugdíjbiztosításokba, mert ezekre szja-kedvezmény jár, az állam az adott évi díjak 20 százalékát, a pénztáraknál maximum évente 150 ezer, a nyugdíjbiztosításoknál pedig maximum 130 ezer forintot a következő évben visszaad. Persze csak akkor, ha van miből, aki a teljes szja-t visszakapta most februárban, mert gyereket nevel, annak nem biztos, hogy jut már a pénztári vagy biztosítási díjai után még további kedvezmény.

Az MNB friss adatai szerint viszont a családok 2021 utolsó negyedévében legalább olyan lelkesen fizették a díjakat, mint a korábbi években. A nyugdíjpénztárakba 64,6 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett, ami történelmi rekord, és a 2020-asnak több mint a kétszerese. Életbiztosítási díjtartalékokba is valamivel több pénz került, mint egy évvel korábban. Az életbiztosításokon jól is kerestek az ügyfelek, a hozamok szépen alakultak tavaly, a nyugdíjpénztárak viszont az utolsó negyedévben nem remekeltek, az állampapír-piaci hozamok esése kedvezőtlenül hatott a portfóliók teljesítményére, ezért csak enyhe pozitív hozammal zárták az évet. A magas részvénykitettségű alapok persze tavaly is szép eredményt értek el.

A tartozások is rekordon állnak

Nem csak a pénzügyi megtakarítások, de a háztartások tartozásai is megugrottak az év végére. 13400 milliárd forint fölé emelkedett a kötelezettségek volumene, amit történelmi csúcs. Ebből 11460 milliárdot tettek ki a hitelek, ami szintén historikus rekord, tavaly haladta meg először a háztartási hitelek mennyisége a 2008-as válság után kialakult szintet. Akkor azonban a devizahitelek árfolyamváltozása miatt nőtt hatalmasra a hitelállomány, most viszont a hitelfelvétel miatt. 2021-ben csaknem 1500 milliárd forintnyival vettek fel több hitelt a háztartások, mint amennyit visszafizettek, vagyis egy átlagos család mintegy 390 ezer forintnyi új adósságot akasztott a nyakába.

A lakosság főleg hosszú lejáratú hiteleket vett fel, a rövid – ez az MNB-nél egy éven belüli lejáratot jelent – futamidejű kölcsönök mennyisége inkább csökkent. Ezt más statisztikák is alátámasztják, tavaly a lakáshitelek, személyi kölcsönök és a babaváró támogatás mentek a legjobban, az olyan konstrukciók, mint a folyószámlahitel vagy a hitelkártya kevésbé voltak kelendőek. Utóbbiak forgalmazását a koronavírus-járványban sok bank be is fagyasztotta ideiglenesen, és tavaly csak később indultak el ismét ezzel a termékkel a piacon.

A pénzügyi vagyon és a kötelezettségek eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona 62 446,6 milliárd forint volt 2021 végén, mintegy 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és persze történelmi rekord.