Szalag, amely összeköt múltat és jövőt. Ünnepi pillanatok a Lónyay Menyhért Baptista Technikum és Szakképző Iskolában.

„Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei…” – Kölcsey Ferenc gondolatai adták meg az alaphangját annak a megható, méltóságteljes ünnepségnek, amelyen a Lónyay Menyhért Baptista Technikum és Szakképző Iskola végzős diákjai életük egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkeztek. A szalagavató nem csupán hagyomány, hanem búcsú és ígéret egyszerre: lezárása egy közös útnak, és kapunyitás a felnőtté válás felé.

Az ünnepségen elhangzó köszöntő szavak melyek tisztelettel fordultak a végzős diákok, szüleik, hozzátartozóik, valamint az iskola pedagógusai és dolgozói felé már előrevetítették azt az érzelmi gazdagságot, amely végigkísérte az est minden pillanatát. A bevonuló diákok sorait látva a közönség soraiban egyszerre jelent meg a büszkeség és a meghatottság: ezek a fiatalok már nem azok, akik évekkel ezelőtt félénken lépték át az iskola küszöbét.

Elsőként a 13.A osztály végzősei vonultak be, akik közszolgálati technikus, valamint informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus tanulmányaik végéhez érkeztek. Filep Zsuzsanna osztályfőnök vezetésével érkezett Riczu Gergő, Jónás Martina Mónika, Medve Henrietta, Szabó Norbert, Kovács Sándor, Tóth Balázs, Kovács Martin, Csonka Gergő, Balogh Benjamin Csaba, Mihalovics Erika, Baranyi Réka, Zapragajev Jenő, Eszenyi Martin, Danó Zsolt, Kovács Szabolcs és Bihari Gergő, mely egy olyan közösség, amely az évek során összetartó csapattá formálódott.

Őket követte a 11.c osztály, ahol pék-cukrász, valamint épület- és szerkezetlakatos tanulók készültek választott hivatásukra. Balázsné Sipos Éva osztályfőnök diákjai – File István Levente, Jónás Bianka Noémi, Szabari Cintia Kitti, Pataki Stefánia, Czine Lili, Feka Rozális Roxana, Újvári Alexandra, Balogh Fatima, Orosz Dorina, Tóth Patrik, Kocsis Zoltán, Nagy Máté, Lakatos Miklós, Csobolya Erik, Lukács Gábor, Ongai Ferenc, Boros Zsolt, Rézműves Gyula, Botos Erik Martin és Székely Balázs egymásra mosolyogva, ünneplőbe öltözve léptek a reflektorfénybe.

A 11.e osztály bevonulásakor a kereskedelmi értékesítő, gyermek- és ifjúsági felügyelő, valamint hegesztő szakmák alapjait elsajátító diákok sora töltötte meg a termet. Dérné Cseresnyés Anikó osztályfőnök tanítványai – Tóth Gergő, Lakatos Ramóna, Radics Mária Boglárka, Oláh Teréz Alexandra, Horváth Boglárka, Csercsa Vanessza Irma, Máté Zsuzsanna Eliza, Orgován Virginia, Varga Ramóna, Hajtó Jázmin, Balogh Adrienn, Lakatos Rozalinda Tünde, Balogh Petra Katalin, Karácsony Dominik László, Selyem Emília, Radics Kármen Karolina, Bogáti Vanessza Sarolta, Herceg Dzsesszika, Balogh Rita, Reviczki Csenge, Balogh Kevin Szebasztián, Horváth József Krisztián, Tóth József, Deák Alex Sándor, Szitai Róbert és Lakatos László életük egyik legmeghatározóbb estéjét élték át.

Végezetül a 11.f osztály érkezett, ahol a szakács, cukrász és pincér-vendégtéri szakmák jövőbeli képviselői sorakoztak fel. Himcsuk István osztályfőnök kíséretében Jóni Vanessza Erzsébet, Csercsa Mirjam, Sipos Bianka, Danó Laura, Csikós Ivett, Tóth Klára Kinga, Zámbó Bianka, Jónás Ildikó Ramóna, Csicsák Regina Babett, Holló Éva, Tóth Anikó, Horvát Henrietta, Pék Vivien, Varga-Pető Mária Viktória, Balogh Diána Katrin, Horváth Angéla, Csermák Lilla Julianna, Balogh Viktória Ibolya, Tamási Zoltán, Pitlár Roland, Tamási István, Horváth Kristóf Mátyás, Balogh Máté, Ködöböc Norbert, Mádi Szebasztián és Liszenko Denisz lépett az ünneplő közönség elé.

A Himnusz közös eléneklése után a búcsú és a remény érzéseit Juhász Olívia Johanna 12.A osztályos tanuló tolmácsolta a Szalagavatóra című vers előadásával. A csendben figyelő közönség szívét mélyen megérintették a sorok, amelyek pontosan azt fogalmazták meg, amit minden végzős érzett ezen az estén.

Az ünnepi gondolatokat Májer Ibolya igazgatónő beszéde követte, amely egyszerre volt bátorító, felelősségre hívó és szeretetteljes útravaló a diákok számára. Szavai megerősítették: az iskola falain belül nemcsak tudást, hanem emberi tartást is kaptak a végzősök.

A műsorban közreműködött az iskola énekegyüttese is, akik Bródy János Mindannyian mások vagyunk című dalával üzenték: az egyediség érték, a közösség pedig erő. Ezután elérkezett az este legmeghatóbb pillanata a szalagok feltűzése. John Lennon gondolatai vezették be ezt a felemelő perceket, amikor az osztályfőnökök egyenként tűzték fel a végzősök mellkasára az öregdiákok jelképét, majd a diákok viszonozták a gesztust, szalagot tűzve tanáraiknak. A hálát és tiszteletet fejezte ki az is, amikor a végzős évfolyam képviselői szalagot adtak át Májer Ibolya igazgatónőnek, valamint Cserepes Sándor és Varga Zoltán igazgatóhelyetteseknek.

Amíg a diákok átöltöztek a táncprodukciókra, a közönség zenei élményben részesült: Aux Annamária 12.A osztályos tanuló Scott Joplin Az előadó című művét játszotta zongorán, felkészítője Antalovszki Mihály volt. Ezt követte Riczu Gergő megható gitárelőadása, Gerry Moore The Loner című szerzeményével.

Az est zárásaként a végzősök táncai következtek: a 13.A osztály lendületes rock and roll produkciója, majd a szakképzős tanulók modern bécsi keringője mindkettőt Kovácsné Séra Alexandra tanította be. A tapsvihar méltó elismerése volt a hosszú hetek munkájának.

A búcsú perceiben Demjén Ferenc Felnőtt gyermekek című dala csendült fel a végzős évfolyam előadásában. A közös éneklés egyszerre volt elköszönés és ígéret: bár egy korszak lezárult, a közösen átélt élmények, barátságok és álmok elkísérik őket az élet útján.

Ez az este nemcsak szalagavató volt hanem emlék, amely örökre megmarad mindazok szívében, akik részesei lehettek.