Jelentős fejlesztéseket indított az 500 termelőt tömörítő szentesi Délkertész, amely speciális, úgynevezett hajtatásos technológiával többek között paprikát és paradicsomot termel. A szövetkezetnél több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnok épül 2,7 milliárd forintból várhatóan 2022 végéig. A beruházás jelentősen felgyorsítja majd a logisztikai folyamatokat, az áru ki- és berakodását. Az új logisztikai központban többek között csomagolóüzem, hűtőház is lesz.

„Ezzel a beruházással jelentősen gyorsítani tudjuk a logisztikai folyamatainkat és végső soron növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét, azaz egyre több magyar paprikát és paradicsomot tudunk eljuttatni a vásárlókhoz. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a Délkertész, ez jelentős előrelépés a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest” – mondta beruházásról Nagypéter Sándor a szövetkezet elnöke.

Hozzátette, hogy a folyamatok felgyorsításához további csomagológépeket vásárolnak, és robotizáció segítségével oldják meg a raktározást. A fejlesztésekre szükség is van, mivel a termeléskapacitás a jövőben tovább nő majd: a 2020-as vidékfejlesztési programban több termelő is részt vett, így újabb üvegház- és fóliafejlesztések valósulnak meg Szentesen és környékén. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára pedig arról beszélt, hogy a kertészeti ágazat a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. Szerinte a járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki nem kalkulálhatott az orosz-ukrán háborúval, és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot. Azonban ezután is jelentős forrásokkal támogatják az agráriumot és az élelmiszeripart. A Közös Agrárpolitika következő, 2023-2027-ig tartó időszakában például soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.

Bár Szentes fontos hajtató körzet, ahol folyamatosan fejlesztenek a termelők. Ez az innovatív termesztési forma ugyanis azt jelenti, hogy szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen  függetleníteni magukat a termelők. Nagypéter Sándor közölte, hogy a tavalyi első negyedében a fényszegény időjárás a zárt közegben végzett termelői tevékenységet befolyásolta negatívan, az április és a május rekordhideget hozott, ami a hidegfóliás ültetvényeknél okozott gondot, sok növény a fagyok miatt megfázott. Az időjárás mellett a termesztéshez elengedhetetlen alapanyagok, az úgynevezett inputanyagok árának emelkedése is negatív hatással volt zöldségtermelésre. Ráadásul a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre.

A fejlesztések célja azonban nem csak a termőterület méretének a növelése. Nagypéter Sándor szerint a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a klímaváltozásra is fel kell készülni, ennek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.  A Délkertész termelői mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű paprika és paradicsom, többek között a téli időszakban is. A szakember bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik majd a boltok polcain a magyar zöldségeket és gyümölcsöket.