Már a KSH szerint is dübörög a válság, folytatódott a jelentős áremelkedés

A beruházások volumene 2022 negyedik negyedévében drasztikusan csökkenni kezdett, mindez pedig a választási év, 2022 összes beruházásnövekedését is 1 százalékra szorította le, derül ki a KSH legújabb elemzéséből.

Forrás: zephyr_p – stock.adobe.com

A beruházások volumene 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,3, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 5,5 százalékkal mérséklődött – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A beruházások volumenét a költségvetés, a háztartások, valamint a vállalkozások egyaránt csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a teljes nemzetgazdasági teljesítményt tekintve legnagyobb részarányú feldolgozóipar számottevő bővülése mérsékelte a leginkább – írta a KSH.

2022-ben összességében 1,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest.

A beruházások előző negyedévihez képest bekövetkezett 5,5 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal zsugorodott.

Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások volumene 6,6, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,5 százalékkal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.

Januárban is folytatódott az ipari termelői árak jelentős mértékű növekedése éves viszonylatban. Havi szinten enyhe emelkedés tapasztalható az árakban.

35 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak 2023 januárjában az előző év azonos időszakához képest – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A belföldi értékesítés árai 64,7, az exportértékesítéséi 20,5 százalékkal nőttek.

A BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS ÁRAINAK GYORSABB NÖVEKEDÉSÉT AZ OKOZTA, HOGY A JELENTŐS DRÁGULÁST REALIZÁLÓ ENERGIAIPAR RÉSZARÁNYA A HAZAI ELADÁSOKBAN JÓVAL NAGYOBB, MINT AZ EXPORTBAN.

Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint – egy év alatt történt – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 5,7 százalékkal emelkedtek, míg az exportéi 1,5 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,8 százalékkal növekedtek.

Brutális energiaár-növekedés

A belföldi értékesítés árainak átlagosan 64,7 százalékos emelkedésén belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 31,1, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 152 százalékkal nőttek az árak januárban 2022 első hónapjához képest.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 85,5, a beruházási javakat gyártókban 15,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 36,8 százalékkal magasabbak voltak az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 20,5 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,2, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 25,4 százalékos volt a drágulás.