Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Ma ismét egy látványos jelenség örvendezteti meg az égbolt szerelmeseit: jön az év legfényesebb égi jelensége


Ma egy újabb rendkívül látványos jelenség örvendezteti meg a csillagos égbolt szerelmeseit. Augusztus elején volt már egy szuperhold jelenség, és most, augusztus 30-án ismét szuperhold fog ragyogni az égen, méghozzá az év legnagyobb és legfényesebb teliholdjaként.

Rendkívüli augusztus, kettő különleges szuperhold jelenséggel

Augusztus elsején volt már egy szuperhold látható az égen. A hónap utolsó előtti napján augusztus 30-án ismét szuperhold lesz, méghozzá egy igen ritka, az úgynevezett kék szuperhold jelenségben gyönyörködhetünk ott, ahol felhőtlen lesz az esti égbolt. De mit is hívunk kék szuperholdnak? A „szuperhold” valójában nem csillagászati fogalom. Ezt az elnevezést Richard Nolle „találta fel” még 1979-ben, és ettől kezdve terjedt el a médiában, illetve a nyilvánosságban is.

A Hold a körtől kissé eltérő elliptikus pályán kering a Föld körül, ezért noha általában tizenkettő teliholdat láthatunk egy évben, de időnként – az előbb említett okból – „becsúszik” egy tizenharmadik telihold is, és ezt szokás kék szuperholdnak nevezni. Teliholdkor a kelő Hold korongja különösen nagynak látszik a horizont közelében, majd amikor magasabbra emelkedik, fokozatosan „összezsugorodik” a mérete is.

Mindez azonban csak optikai csalódás, mert a horizont közelében járó Holdat az agyunk összeveti az ott látható tárgyak, így például a házak vagy a fák méretével. Mivel az agyunk arra van kalibrálva, hogy a horizonton lévő tárgyakat méretesebbként dolgozza fel, ezért tűnhet óriásinak a kelő telihold is. Ezt az optikai csalódást Hold-illúzióként is szokás emlegetni.

Fényesebbnek és nagyobbnak fogjuk látni a holdkorongot a szokásosnál

A kissé megnyúlt, elliptikus holdpálya következményeként a Hold – a Földtől mért átlagtávolságához képest – időnként közelebb kerül, időnként pedig eltávolodik a bolygónktól. A Hold Földtől mért átlagtávolsága 384 400 kilométer. Perigeum idején, vagyis amikor a Hold a legközelebb kerül a Földhöz, ez a távolság 356 104 kilométerre csökken.

HA A PERIGEUM EGYBE ESIK A TELIHOLDDAL, AKKOR KÖVETKEZIK BE AZ ÚGYNEVEZETT SZUPERHOLD JELENSÉG IS.

Mivel perigeum idején a Földtől számított kisebb távolsága miatt a Hold látszólagos átmérője valamelyest megnövekszik, így valamivel nagyobb lesz a fényessége is. Ilyenkor a Hold látszólagos mérete kb. 14%-kal, a fényessége pedig 30%-kal nő meg a legkisebb értékhez képest.

AZ ÁTLAGOS HOLDTÖLTÉHEZ KÉPEST PEDIG A HOLD NAGYSÁGA LÁTSZÓLAG KB. 7%-KAL NŐ MEG. 

(Apogeum, vagyis a Hold legnagyobb földtávolságának idején a Hold Földtől mért távolsága 405 696 kilométerre növekszik.)Évente általában három-négy szuperhold fordul elő, és valamennyi egymás után következik be. Fred Espenak asztrofizikus meghatározásában a szuperhold olyan telihold, amikor a Hold a perigeumnak, vagyis a földközelségének kilencven százalékán belülre kerül.

AZ AUGUSZTUS 30-I KÉK SZUPERHOLD IDEJÉN A HOLD 357 344 KILOMÉTERRE LESZ A FÖLDTŐL.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük