Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Lesújtó országjelentés érkezett: kizsigerelik a magyar pedagógusokat és keveset is keresnek


Magyarországon a pedagógusképzést végzettek több mint fele választ másik munkát, mindezt a nagy leterheltség és az alacsony bérek miatt – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből.

Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon a tanárhiány, az összesített mutatók azonban nem jelzik ezt. A részletes elemzés szerint néhány tantárgy esetében nagy a pedagógushiány – olvasható az Európai Bizottság friss országjelentésében, amelyet a Portfolio szúrt ki.

A széttagoltságtól függ

A Bizottság elemzése kiemeli, hogy a tanárhiány az iskolarendszer széttagoltságával is összefügg, ugyanis több intézményben 150-nél kevesebb diák tanul. A kiemelten hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézményekben pedig jelentős a hiány szakképzett tanárokból.

A JELENTÉS SZERINT MAGYARORSZÁGON A PEDAGÓGUSKÉPZÉST VÉGZETTEK TÖBB MINT FELE VÁLASZT MÁSIK MUNKÁT, MINDEZT A NAGY LETERHELTSÉG ÉS AZ ALACSONY BÉREK MIATT.

Emellett idehaza a legmagasabb a tanítási órák száma egész Európában. A lap szerint rámutattak, hogy a segítő személyzet hiánya miatt sok tanárnak olyan feladatokat kell ellátnia, amelyek nem tartoznak a munkakörébe. Példaként említették az iskolán kívüli felügyeletet.

Mint kiderült, a tanárok fizetése a legalacsonyabb az EU OECD-tagállamai között, ez a többi felsőfokú végzettségű, diplomás fizetésének mintegy 58–66 százalékával egyenlő.

Kevesen választják a tanári pályát

Korábban a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ közölte, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok legnagyobb része 50 év fölötti, alig vannak 30 év alattiak a szakmában. A településtípusok szerint Budapesten dolgozik a legtöbb fiatal tanár, de itt is a kollégáik fele 50 feletti.

Tanárképzésre is egyre kevesebben jelentkeznek, idén csupán 12 ezren, ami a tavalyi felvételizők létszámához képest ezer fővel kevesebb. Ráadásul a diplomáig eljutók csupán fele marad a szakmában. A pályakezdők egy százaléka nem képes pótolni a nagyjából tízszer annyi nyugdíjba vonulót.

Ahogy korábban írtunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete (PDSZ) Orbán Viktornak címzett levelében is figyelmeztetett erre a problémára:

Jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése nélkül nem orvosolható a tantestületek elöregedése és a létszámok drámai csökkenése, nem csökkenthető a feszültség a társadalom és a kor elvárásai és az oktatási intézmények teljesítőképessége között.

A fent említett okok miatt idén a PDSZ már több sztrájkot is tartott

Emelkedik a képesítés nélküli oktatók száma

Eközben a tanárhiány miatt két-háromszorosára nőtt azoknak a tanároknak a száma, akik megfelelő szakképesítés nélkül oktatnak szaktantárgyat. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének kiadványa szerint a nem megfelelő képesítés a szaktárgyaknál azt jelenti, hogy a tanárok úgy tanítják az adott tárgyat – például a matematikát, a fizikát vagy kémiát –, hogy

BÁR RENDELKEZNEK PEDAGÓGIAI KÉPESÍTÉSSEL, DE NEM ABBÓL A TANTÁRGYBÓL, AMIT ÉPPEN OKTATNIUK KELL.

Az intézet megjegyzi, hogy ezeknek a pedagógusoknak azért kell mégis megtenniük mindezt, mert vagy nincs elegendő mennyiségű szaktanár, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégák az iskolában.

(Borítókép: Diáktüntetés a Kossuth téren 2022. március 16-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)