A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya mára eléri a 11 százalékot 8. osztályban. Miközben pedig egyre több gyereket tartanak nyilván pszichiátriai problémákkal, a gyermekpszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent. Továbbá alig négy év alatt az önsértéssel küzdő gyerekek száma 5-szörösére, az öngyilkossági gondolatokkal élőké pedig 2,5-szeresére nőtt – sorolja a 2024-re vonatkozó jelentés legaggasztóbb megállapításait az alapítvány közleménye. „Ezekkel a kihívásokkal egy olyan rendszernek kellene megküzdenie, amelyből több ezer pedagógus, pszichológus, gyermekpszichiáter, iskolaorvos és fejlesztő szakember hiányzik” – teszik hozzá.

A gyerekek is érzik az őket veszélyeztető problémákat

A jelentés elkészítéséhez magukat az érintetteket is megkérdezték a szakemberek: 13–17 éves fiatalok osztották meg saját tapasztalataikat. Az általuk elmondottakból kiderül, hogy a gazdasági nehézségek éppúgy mindennapos élményként vannak jelen a gyerekek életében, mint a bántalmazás. „A gyerekeknek egyre kevesebb szabadidejük van, és emellett a szabadidős programok és hobbik az infláció hatására egyre drágábbak. Már nem az a kérdés, hogy mit szeretnél csinálni, hanem az, hogy mi fér bele” – idézi a közlemény az egyik válaszadót. „Sokszor tapasztaltuk a kortárs bántalmazást közösségekben, de sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók. És van bennünk egy olyan félelem, hogy ha szólunk, akkor később minket fognak bántalmazni” – panaszolta egy másik tinédzser.

A Hintalovon jelentése a többi között arra mutat rá, hogy:

• a veszélyeztetés miatti gyermekvédelmi jelzések száma 50 százalékkal emelkedett 2022-ről 2023-ra;
• a legfrissebb feljegyzések szerint 117 493 gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, és 28 678 gyereket vett védelembe a gyámhatóság;
• minden bántalmazástípus esetében nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma – a bántalmazást elszenvedő gyerekek többségét családján belül éri erőszak;
• az öngyilkossági gondolatok miatt segítséget kérő gyerekek száma 2020 és 2024 között a két és félszeresére nőtt a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány statisztikái alapján;
• ma 11 megyében nem érhető el gyermek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás;
• a köznevelési rendszerből 16 ezer pedagógus hiányzik, és a pedagógusok 66,2 százaléka elmúlt 45 éves.

Az alapítvány pozitív változásként említi a 2024-es év történései közül, hogy emelkedett a nevelőszülő illetmény, valamint több örökbefogadás történt, mint egy évvel korábban. Szintén üdvözlik, hogy bővült a gyerekek online biztonságát célzó szabályozás. A jelentés teljes terjedelmében a Hintalovon honlapjáról tölthető le.