Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Lesújtó jelentés a magyar munkáról: egy magyar dolgozó az uniós átlag harmadát állítja elő


A magyar munkaerő termelékenysége jelentősen elmarad az uniós átlagtól az Európai Bizottság jelentése szerint, amit azzal lehetne orvosolni, ha az innovatívabb ágazatok és vállalatok fejlődnének. Csakhogy az erőforrások nem ezekhez a cégekhez érkeznek.

Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlagosan 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – mutat rá a magyar gazdaság egyik fő problémájára az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentése a Népszava cikke szerint.

Az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerőállomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető – írja a bizottsági elemzés. A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2010-es 62 százalékról 2021-re 78,8 százalékra nőtt, ami jóval meghaladja a 73,1 százalékos uniós átlagot. A foglalkoztatás bővülése azonban már 2019-ben lelassult: sok vállalkozás számára nehézséget jelentett a szakképzett munkaerő felvétele.

A foglalkoztatással ellentétben a munkatermelékenység uniós átlaghoz viszonyított elmaradása viszont 2010 óta nem csökkent. Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő.

Magyarország nem teljesítette az Európa 2020 stratégia korai iskolaelhagyás csökkentésére és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére vonatkozó céljait sem – jegyzik meg. 2010 óta nálunk nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettségűeké pedig továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. Bár 2010 óta nőtt a felsőfokú végzettségű 25–34 évesek aránya, az továbbra is EU-szerte a legalacsonyabbak közé tartozik.

Ezért a magyar kormánynak a hosszútávú növekedés biztosításához a termelékenység növelésére kell összpontosítania – javasolják a brüsszeli szakértők. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. Ehhez több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges.

Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság termelékenységének lemaradását a 2010-es években nagyrészt az okozta, hogy lelassult az erőforrások hatékonyabb vállalkozásokhoz irányítása. Vagyis a kormányzati beavatkozások következtében az uniós és hazai támogatások nem az arra érdemes, versenyképes cégekhez, hanem  kormányközeli vállalkozókhoz kerültek, akik azt nem tudták hatékonyan felhasználni.

A belterjes támogatásokon túl a magyar gazdaság versenyképtelenségnek másik oka, hogy európai versenytársaikkal összehasonlítva a magyar vállalkozásokra kevésbé jellemző az innováció vagy a digitális eljárások alkalmazása. A kis- és középvállalkozásoknak csak a harmada vesz igénybe legalább háromféle informatikai megoldást, szemben az 55 százalékos uniós átlaggal.

Magyarország az innovációs eredmények alapján is a lemaradók közé tartozik, a magyar gazdaság ebbéli teljesítménye az uniós átlaghoz képest csökken. Alacsony képességeink egyik oka a munkaerő nem megfelelő képzettsége, az oktatási rendszer gyenge teljesítménye.

Magyarországon a felnőttkori tanulásban részt vevők aránya éppen csak meghaladja az uniós átlag felét. A digitális készségek is hiányosak, különösen a szegényebbek körében. A magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez pedig nincs elegendő diplomás. A felsőoktatásba jelentkezők száma 2011 és 2021 között évi 102 ezerről 69 ezerre, a felvettek száma pedig 67 ezerről 51 ezerre csökkent – jegyzi meg az Európai Bizottság jelentése.