Bruttó 401 700 forintot kerestek átlagosan a teljes munkaidőben foglalkoztatott magyar nők 2021-ben, ami 16,2 százalékkal, azaz 77 500 forinttal marad el a férfiak 479 200 forintos átlagfizetésétől – derül ki a KSH adataiból. A bérkülönbség oka nagyrészt az, hogy a nők jellemzően alacsonyabban fizető szektorokban (oktatás, gondoskodás, értékesítés) dolgoznak, de kisebb részben befolyásoló tényező az is, hogy a nők a gyermekvállalás miatt általában megszakítják karrierjüket.
Fotó: Getty Images Hungary
Egyes területeken viszont a negatív diszkrimináció miatt továbbra is kisebb fizetéseket kapnak, mint az ugyanolyan munkakörben dolgozó férfiak.
Európai uniós összehasonlításban Magyarország az átlagnál rosszabbul teljesít a bérek közötti különbségek területén. Az Eurostat most kiadott, még 2020-as adatokkal számoló összehasonlítása szerint ugyanis az Unióban 13 százalék volt akkor az átlagos különbség, miközben
Magyarország az ötödik legrosszabbul teljesítő európai ország volt, 17,2 százalékos különbséggel.
Érdekesség, hogy a nemek közötti bérkülönbség sem a földrajzi helyzettel, sem a gazdasági fejlettségi szinttel nem hozható szoros összefüggésbe. A legjobban teljesítő országok között ugyanis ott van Luxemburg (0,7 százalék), Románia (2,4 százalék) és Olaszország (4,2 százalék) is. A rosszabbul teljesítők ugyanilyen sokfélék: ott „jeleskedik” Lettország (22,3 százalék), Németország (18,3 százalék) és Finnország (16,7 százalék) is.
A nemek közötti bérkülönbségek Európában – Fotó: Eurostat
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a fiatal munkavállalókat jóval kevésbé érinti a fizetéskülönbség problémája. Ez egyrészről arról tanúskodik, hogy a különbségek a karrierívek vége felé lesznek jelentősek, másrészt arról, hogy fejlődik a munkaerőpiac, és lassan visszaszorul a nemi diszkrimináció.
Magyarországon az elmúlt tíz évben egyre több nő állt munkába, míg 2011-ben az aktív korúak 54,5 százaléka dolgozott, addig 2021-ben már a 15–64 éves nők 68,2 százaléka, azaz 2 millió 118 ezer fő. Az aktív korú férfiak között ugyanakkor még mindig jóval magasabb, 77,9 százalék a dolgozók aránya.
A nők foglalkoztatása egyedül 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt esett vissza.
Ahogy a Trenkwalder munkaerő-közvetítő elemzéséből kiderül, ennek egyik oka az, hogy a nők több olyan ágazatban is felülreprezentáltak, amiket nagyobb mértékben sújtott a járvány (idegenforgalom, kiskereskedelem, gondozás). A másik ok, hogy a legtöbb családban a nőknek kellett otthon maradnia a gyerekekre vigyázni, amikor a járvány miatt hosszabb időre bezárták az óvodákat és az iskolákat.
Fotó: Trenkwalder
Nem a bérek közötti különbség azonban az egyetlen probléma, ami a nők mindennapjait nehezíti Magyarországon és Európában egyaránt. Az Európai Alapjogi Ügynökség adatai szerint:
2021-ben Magyarországon minden ötödik nő fizikai bántalmazást szenvedett el párkapcsolatában, miközben a rendőrség statisztikáiban az esetek mindössze fél százaléka jelenik meg.
A felmérésben résztvevők több mint fele mondta azt, hogy feltételezése szerint ismer párkapcsolati erőszakot elszenvedő személyt, csaknem harmaduk pedig szexuális erőszak áldozatát is feltételezett ismeretségi körében. A felnőtt magyar lakosság 86 százaléka szerint a párkapcsolati erőszak témája több figyelmet érdemelne, ami nem csoda, tekintve, hogy az idevágó adatok alapján
Magyarországon még mindig hetente egy nőt öl meg a párja.
Az Eurobarométer idei felmérése szerint a koronavírus-járvány idején ráadásul ugrásszerűen megnőtt a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma. Az Európai Unióban élő nők 77 százaléka erősítette meg, hogy ebben a tekintetben romlott a helyzet, és a magyar nők csaknem fele is így gondolta. A felmérés magyar válaszadói a legnagyobb problémának egyébként a nők testi-lelki bántalmazását, a nők és gyermekek kereskedelmét és szexuális kizsákmányolását, illetve a nemek közötti bérkülönbséget nevezték meg.
