Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Koronavírus: hiba megbízni a gyorstesztekben


Kiemelt képünk illusztráció: fotó: MTI/EPA/PAP/Tomasz Gzell


A jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatóak, akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok. Nem csupán kidobott pénz, de hamis biztonságérzetet is nyújthatnak a vizsgált személyeknek.

Megszaporodtak magyar egészségügyben és már önkormányzatok által is széles körben használt, a SARS-COV2 kimutatására szolgáló gyorstesztekkel kapcsolatos hírek. Ezekből egyértelműen látszik, hogy mennyire nem tisztázott a tesztelés lényege és értelme, még szakmai körökben sem. A probléma az, hogy a jelenleg zajló aktív járványra nézve a gyorstesztek alkalmazása

nem csupán kidobott pénz, de hamis biztonságérzetet is nyújt a vizsgált személyeknek.

Nem mutatják ki az akut fertőzést

Mivel a tesztek és tesztelés még jó sokáig életünk része lesz, nem árt mindenkinek tisztában lenni az alapfogalmakkal és célokkal – írja Facebook-posztjában Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja. ️A lényeg:

  • Akut fertőzés kimutatására – azaz bennem van-e a vírus vagy sem – jelenleg kizárólag az úgynevezett PCR-vizsgálat alkalmas.
  • A jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatóak, akut fertőzés kimutatására alkalmatlanok, a WHO emiatt kizárólag kutatási célra javasolja.

Utólag jelentkező anyagokat „mérnek”

A gyorstesztek, a terhességi teszthez hasonló „csíkos” vizsgálati eszközök kétféle mérést szolgálnak. Egyrészt képesek a vérben, a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat, az úgynevezett immunglobulinokat kimutatni. Két változatukról van szó, a fertőzés korábbi fázisában az IgM jelenik meg, később pedig az IgG, amely egyelőre ismeretlen ideig szolgálja a természetes immunitást.

A gyorstesztek hasztalansága az említett ellenanyagok késői keletkezése miatt érvényesül, az ellenanyagok ugyanis a tünetek megjelenésétől számítva 5-14 nap között termelődnek, gyorstesztek számára alkalmas mennyiségben pedig 9-11 nap körül tetőznek.

Így folyamatban lévő fertőzés kimutatására alkalmatlanok, ráadásul hatékonyságuk is alacsony.

Kutatási céllal azonban bizonyos jól megtervezett mérésre alkalmasak lehetnek, de ennek a diagnosztikában nincs jelentősége, a páciensnek ezek alapján nem mondhatunk diagnosztikai eredményt.

50 gyorsteszt áll fejlesztés alatt

Másrészt, másféle gyorstesztek a vírus bizonyos fehérjéinek jelenlétét mérik, ez alkalmas lehetne az akut fertőzés felderítésére, ám hatékonyságuk/érzékenységük annyira alacsony, hogy sok esetben hamis negatív eredményt adnak. Jól pedig általában a fertőzés csúcsán, a legmagasabb vírusmennyiség ürítésének fázisában működnek.

Ez emiatt egyelőre szintén nem opció a diagnosztikai felhasználásra. Kutatási céllal azonban bizonyos jól megtervezett mérésre alkalmasak lehetnek, de ennek a diagnosztikában nincs jelentősége, itt is igaz, hogy , a páciensnek ezek alapján nem mondhatunk diagnosztikai eredményt. Jelenleg több mint 50 antigén-gyorsteszt áll fejlesztés alatt, amint elkészül egy validált, jó érzékenységű típus, arról a kutatók beszámolnak majd.

A megbízható vizsgálat

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kellene teszteket végezni – sőt az eddigi gyakorlatnál nagyságrendekkel többre lenne szükség –, de nem a milliószámra megvásárolt antigén tesztekkel. Hanem az akut fertőzés kimutatására alkalmas, fent már említett PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálatával.

A módszer lényege, hogy a mintában jelenlévő virális örökítőanyagot mutatja ki, a vírus genomjának jelenlétét. Nagyon érzékeny módszer, összesítve 4-6 órás laboratóriumi vizsgálatról van szó, laboratórium és kiképzett személyzet kell hozzá.

Ezt lehet kiegészíteni a funkcionális, fertőzőképes vírusmennyiség tisztázására szolgáló izolációs kísérletekkel – azonban a rutin diagnosztikában ennek nincs helye, ehhez speciális laboratóriumi háttér kell. A PCR-vizsgálat tehát megmondja, hogy az illető légúti mintájában van-e SARS-CoV-2 vírus.

Csak a PCR

Ezen kívül léteznek laboratóriumi körülmények között használható, úgynevezett szerológiai tesztek (pl: ELISA), amely nagy hatékonysággal képes a vérben keletkezett ellenagyagokat kimutatni.

Természetesen ebből is számos fajta létezik, ám a hírekben is hallható kontrollcsoport-mérésekhez (néhány ezer ember vizsgálata annak felderítésére, hogy hány ember lehet fertőzött a régióban) kiválóan alkalmas. Hangsúlyozandó, hogy ez is kutatási célú eszköz a jelenlegi járványban és a fertőzésen átesett emberek arányát képes az említett kísérlettel felmérni. Marad tehát a PCR vizsgálat, mint hihető és bevethető módszer:

rendkívüli érzékenységű, és jelenleg az egyetlen rendelkezésre álló, megbízható diagnosztikai módszer a fertőzöttség tisztázására.

Aki mást állít vagy hisz, az nagyon komoly félrevezetést és hibát követ el, amit egy járványban nem biztos, hogy megengedhetünk – zárja sorait Kemenesi Gábor, a virológus posztjában megtalálhatók a fentiek szemléltetését szolgáló ábrák is.

Kiemelt képünk illusztráció: fotó: MTI/EPA/PAP/Tomasz Gzell

/24.hu/