Közzétette - Kategória - Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Körmöstől a szamárpadig – a régi iskolai fegyelmezést és tanítást szemléltették a Beregi Múzeumban

Vásárosnamény – Diáknak lenni felemás érzés. Egyrészt szuper dolog a társakkal együtt lenni, másrészt bosszantó, hogy az iskolában tanárok is vannak, akik időnként számon kérnek. Nem volt ez másként régen sem. Manapság sok diáktól hallhatjuk, hogy a suli milyen kemény, a tanárok szigorúak, igazságtalanok. Ha megkérdeznék a nagyszülöiket, biztosan el fogják mesélni, hogy évtizedekkel ezelőtt bizony nem ilyen volt az iskolai élet, sőt gyakoriak voltak a fenyítések is, mely akkoriban a tanítás szerves részét képezték.

A vásárosnaményi Bereg Múzeum számos olyan országos hírnévű kiállítással rendelkezik, melyre csodájára járnak a városban járó turisták. Ilyen a ,,Szemléltetés a régi iskolában” elnevezésű iskolatörténeti kiállításuk, mely a Máthé-kúriában található. A népszerű kiállítást a Beregi Múzeum munkatársai most egy látványos és szórakoztató, ugyanakkor korhű bemutatóval keltették életre, az országos Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretein belül. Az Iskola őskora nevet viselő, kilenc napon át tartó, tizennégy iskolás csoportnak tartott előadások során, közel háromszáz beregi gyermeknek és tanárnak mutatták be, milyen is volt elemi iskolás diáknak lenni száz évvel ezelőtt a Beregben.

A foglalkozásaiknak a régi beregi iskolát bemutató kiállításuk helyszíne, azaz a Máthé-kúria szolgált. A szemléltető órák során négy állomáson ismerkedhettek meg a résztvevők a kis falusi iskolák berendezéseivel, láthatták és kipróbálhatták a hosszú iskolapadokat, az iskolába járó gyermekek viseletét, felszerelését, az írástanulás eszközkészletének változásait, az olvasni tanulók ábécéit, a “Hármas kistükör” többféle kiadását, amelyből az alapvető földrajzi és történelmi ismereteket tanulták meg a gyermekek.

Az első állomáson Varga János múzeumigazgató várta a gyerekeket akitől megtudhatták, hogy a tanító le-föl járkált, kezében suhogott a nádpálca, mely a kor elmaradhatatlan oktatási eszköze volt. Megismerkedhettek továbbá olyan  fegyelmezési módszerekkel, mint a tenyeres, körmös, kukoricán térdeplés, valamint a szamárpad.

A második állomáson Szászi Csaba múzeumpedagógus várta az érdeklődőket, aki elsőként prezentációi formájában mutatta be a régi beregi iskolákban használatos berendezéseket. Láthattak az iskolákban használatos kályhákat, lámpákat, tankönyveket, valamint  tanítást kiegészítő képeslap- és kőzetgyűjteményeket. Megtekinthették továbbá egy 1909-ben készült diavetítőt és a hozzá tartozó üvegdiaképeket is, melyből az országban egyedülálló módon 436 darab található az intézményben. A hírhedt diák különféle témakörökben segítették, a tanárok és diákok oktatását az elemi iskolákban. A foglalkozás végén pedig egy közel négy évtizedes diavetítő segítségével, olyan diákat tekinthettek meg, mint a zengő ABC.

A harmadik állomáson, Filepné Kiss Renáta történész várta a foglalkozáson résztvevőket. A gyermekek itt a kor írástudományát és annak eszközeit próbálhatták ki. A látványos bemutatón írhattak a palatáblára, a hozzá tartozó palavesszővel, ami a XIX. században, de még a XX. század első felében is alapfelszerelése volt a kisdiákoknak. Ezen a keményfakeretbe erősített agyagpaladarabon tanultak írni, számolni, amit egy rongydarabbal töröltek aztán le. Megismerhették továbbá a mártós tollat, a tintát, valamint az itatóst, melyet az akkor használatos irka reprodukcióját használva ki is próbálhattak.

Az utolsó állomáson Vargáné Hegedűs Eszter várta a diákokat, aki a régi iskola matematika óráit elevenítette fel. A kicsik itt játékos feladatok segítségével számolhattak a kukoricaszárból készült számolópálcikán, valamint a historikusok szerint az első golyós számolóeszközt az abakuszt, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták már. A rögtönzött matematika órán számoltak továbbá terményekkel is, ahol a térségre jellemző babot és kukoricát hívták ehhez segítségül.

A foglalkozások befejezése után a gyerekek megtekinthették a Múzeum kiállítási darabjait is, valamint felelevenítették az ott elhangzottakat.

A programsorozat befejeztével, az ismét sikeres programot lebonyolító Beregi Múzeum igazgatóját, Varga János kérdeztük az elmúlt napok tapasztalatairól.

Mindenféle óvintézkedés, rendszabályt betartva maximális fegyelemmel, de mégis úgy gondoltuk, hogy érdemes kipróbálni azokat a régi eszközöket, illetve azok másolatát, amelyek a régi falusi iskolát idézik meg. Az iskola őskora címmel vártuk foglalkozásokra a gyerekeket, itt megismerkedhettek többek között a palatáblával, a palavesszővel, a mártogatós tollal, az írás különböző fajtáival, a régi számolóeszközökkel. Ugyanúgy megismerkedhettek egy 111 éves diavetítővel, illetve fiatalabb párjaival és a régi üvegdiákkal, diafilmekkel. Ne feledjük ki, hogy a régi iskolabűntető eszközökkel is közelebbi kapcsolatba kerülhettek a gyerekek, de nem kell félni, természetesen nem vertünk meg senkit. Megtudhatták közelről, hogy milyen volt a tenyeres, milyen volt a körmös, a nádpálca, a favonalzó, illetve élőben kipróbálhatták, hogy milyen is kukoricán térdepelni a rossz gyereknek.