Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a KiberPajzs projekt sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarországon naponta egy család veszíti el a kiberbűnözők miatt a teljes megtakarítását, és hetente egy magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális világban. A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy hazánk ennek ellenére is Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban. Minderről az azenpenzem.hu számolt be.

Durván megnőtt a kibercsalások száma

Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy míg 2018-ban csak 25 kibercsalásos ügy érkezett be a Magyar Nemzeti Bankban működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, addig 2022-re ugrásszerűen megugrott a csalások száma, összesen 322 esettel kellett foglalkozniuk a szakembereknek. Idén pedig ennél is durvább számokra kell számítani, ugyanis már most annyi kibercsalásnál tartunk, mint amennyi tavaly összesen volt.

Beszélt arról is, hogy a csalók az elmúlt 5 évben 17 bankra hivatkozva károsították meg az áldozataikat. 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopták el pénzüket.

A csalók trükkjei között szerepel többek között, hogy egy bank vagy egy kereskedő cég nevében keresik fel az áldozataikat telefonhíváson keresztül. De van olyan is, hogy hamis banki honlapokat hoznak létre, vagy például kedvező befektetési lehetőségeket kínálnak a gyanútlan „ügyfeleknek.”

Már hitelt is vehetnek fel az ügyfelek nevében a csalók

Az azenpenzem.hu beszámolója szerint volt olyan eset tavaly, amikor a bűnöző az ügyfél nevében vett fel személyi kölcsönt. A csaló 7,370 milliós hitelt igényelt, 3 perc múlva pedig már meg is kötötték a szerződést. 15 perccel később kiutalták az összeget, majd a pénzt a csalók 50 másodperc alatt tovább utalták.

Nem csak a megtévesztett áldozat lehet hibás

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. Erre azért volt szükség, mert a magyar infokommunikációs vállalkozások mindössze 30,3 százaléka használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt a saját termékei, szolgáltatásai minősítésére, azonban szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak.

Cselezze ki a csalókat – Ne váljon kiberbűnözés áldozatává, így előzheti meg a bajt

Az ORFK sajtószivője, Gál Kristóf arra hívja fel a figyelmet, hogy legyenek nagyon körültekintőek, ne adják meg a személyes vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, vagy e-mailen. Emellett a rendőrség szerint fontos a tudatosság, a jelszóvédelem, a szoftverek rendszeres frissítése, a kétlépcsős hitelesítés, az adatvédelmi szabályok betartása, az oktatás, az online környezet megfelelő használata, az online kommunikáció megfelelő kezelése, valamint a hivatalos weboldalak használata.

Mi az a KiberPajzs projekt?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ-NKI), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) együttesen indította el a KiberPajzs programot, ami egy közös oktatási és kommunikációs együttműködést jelent. Később az Igazságügyi Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság is csatlakozott a projekthez, melynek célja a pénzügyi tudatosság erősítése és a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése.