Újra felmerült a forint egyik érméjének kivonása a forgalomból, miután egy jobbikos országgyűlési képviselő határozati javaslatban kezdeményezte az ötforintosok kivezetését. Balassa Péter érve az volt, hogy az érméket alkotó fémek – réz, cink és nikkel – úgy megdrágultak, hogy az ötforintosok aktuálisan többet értek 5 forintnál.

Jelenleg 764 millió 5 forintos van forgalomban, ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene a Magyar Nemzeti Banknak, a hitelintézeteknek, a postának és a készpénzlogisztikai szolgáltató cégeknek kezelnie, ami nagy költséget jelentene.

A jegybank gyorsan jelezte, hogy nem tervezik az ötforintosok kivezetését. Azzal érveltek, hogy a pénzek kivonását mindig komplex mérlegelés előzi meg, és ilyenkor az alapanyagköltségen kívül sok más tényezőt is figyelembe vesznek. Bódi-Schubert Anikó, a jegybank Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztályának vezetője az Inforádiónak elmondta, az érme komponenseinek árfolyama valóban megugrott a járvány alatt, de a jegybanknál ilyen rövid távú változások alapján nem döntenek pénzérmék kivezetéséről.

Már csak azért sem, mert más szempontok miatt viszont már nem annyira érné meg az érme kivezetése. Bódi-Schubert szerint például önmagában a kivonás logisztikai része 100 milliós nagyságrendű költség lenne, talán ennél is fontosabb viszont, hogy a jegybanki elemzések szerint van lakossági igény az ötforintos érmékre, amiknek a használata a 2022 augusztusát megelőző időszakban még nőtt is. Azt is megjegyezte, hogy az ötforintosok a forgalomban lévő érmék harmadát teszik ki, és ez az arány stabilan így van azóta, hogy 2008-ban kivezették az egy- és kétforintosokat.

Ha áttekintjük a rendszerváltás óta kivezetett érmék kivonásának körülményeit, érdekes kontextust kapunk a jegybank tavalyi döntésével kapcsolatban. Az látszik ugyanis, hogy valójában sokkal inkább a huzamosabb ideig kitartó infláció, és még véletlenül sem a fémek árfolyama lehet az a gazdasági mutató, ami előrevetítheti egy adott érme forgalomból való kivonását.

A fillér története szemléletes példája a különféle pénzek életciklusa és az infláció közti összefüggéseknek. A fillért Magyarországon 1946. augusztus 1-jén vezették be váltópénzként, amikor a teljesen elértéktelenedett pengőt forintra cserélték. A háború alatt szétzilált magyar gazdaságban hiperinfláció alakult ki, amelynek csúcsán, 1946. július 10-én egy napon belül 348 százalék volt az infláció mértéke. Az árak aznap 11 óra alatt duplázódtak meg. Ahogy azt a Rubicon cikke megjegyzi, a 2008-as zimbabwei válságig ez volt a legnagyobb dokumentált hiperinfláció a világon.

A fillér értékálló pénznek bizonyult, de végül vele is végzett az infláció. Ahogy arra a Népszabadság 1999. októberi cikke az 50 filléres kivezetése kapcsán emlékeztetett, az 1948. májusában bevezetett érmét 51 év után vonták ki a forgalomból: ennél hosszabb ideig csak a régi százas bankjegy volt forgalomban (több mint 52 évig).