Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Kitört a megélhetési harc: egyre több magyar vált munkahelyet és rengetegen vállalnak másodállást


A szellemi dolgozók elvándorlása történelmi szintre emelkedett, 19 százalék volt tavaly. Egyedül a kereskedelem területén csökkent a fluktuáció, a szolgáltatás és termelés területén nőtt.

A dolgozók harmada távozott el a cégektől tavaly, ez kismértékű emelkedés az egy évvel korábbi fluktuációs adatokhoz képest – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából.

Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője szerint a romló fluktuációs adatok fő oka, hogy évről évre csökken a potenciális munkaerő-tartalék, egyre nehezebben találnak embereket a cégek.

Érdekes, hogy a gazdasági nehézségek ellenére sem mérséklődött a fluktuáció a vállalatoknál: 33 százalék volt az elvándorlás átlagos mértéke tavaly, egy százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az ötödik alkalommal elvégzett országos kutatásban 190, összesen 167 ezer főt foglalkoztató vállalat vett részt.

„Ellentmondásos helyzet alakult ki. A gazdasági nehézségek, az árak, az infláció, az energiaárak emelkedése egyszerre fékezik és fokozzák a fluktuációt. Gyengült a munkavállalók váltási szándéka, mert féltik a munkájukat, az egyik oldalról nem tudják, mi lesz. A másik oldalról ugyanakkor a megélhetés feszítő problémája vagy a küzdés az életszínvonal fenntartásáért sokakat nyitottá tett a munkahelyváltásra a magasabb jövedelem reményében” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.

Míg a fizikai dolgozók fluktuációja nem változott, 40 százalék volt tavaly, a szellemi dolgozók körében minden eddiginél magasabb szintre, 19 százalékra emelkedett a fluktuáció. Ez a múlt évhez képest két százalékpontos emelkedés, a pandémia előtti adatoknál pedig öt százalékponttal magasabb.

A szellemi munkakörökben az emelkedő fluktuáció legfőbb okai a túlterheltség, a visszajelzés és a fejlődés hiánya. Ugyancsak általánosan jellemző felmondási ok Csikós-Nagy Katalin szerint, hogy sok vállalat szeretne visszaállni a pandémia előtti home office nélküli munkarendre, de már nem lehet visszagyömöszölni a szellemet a palackba. A home office szellemi munka esetén ma már alapelvárás, és konkrét felmondási ok lehet, ha egy cég nem biztosítja ezt a lehetőséget dolgozóinak, ha egyébként megtehetné.

A kereskedelemben ugyanakkor jelentősen, 5 százalékponttal, 28 százalékról 23 százalékra csökkent a fluktuáció mértéke. A szolgáltatások területén stagnált, 31 százalék, a termelésben 2 százalékpontot emelkedett, így 36 százalékos a fluktuáció.

„Az elmúlt években a kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül. Mára versenyképes munkakörülményeket és versenyképes béreket kínál a szektor, ami nagyban hozzájárul a fluktuáció csökkenéséhez” – véli Csikós-Nagy Katalin.

A megkérdezett vállalatok a gazdasági nehézségek munkavállalókra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében számos intézkedést tettek 2022-ben.

A cégek fele (51%) a szokásosnál nagyobb mértékű béremelést hajtott végre. 37 százalék növelte a munkába járás költségtérítését. A válaszadók 22 százaléka adott egyszeri, 15 százaléka pedig rendszeres rezsitámogatást. A béren kívüli juttatások mértékét a kutatásban részt vevő cégek 6 százaléka emelte.

A fluktuációbenchmark-kutatásban 2023-ban országszerte több mint 167 ezer munkavállalót foglalkoztató, 190 kis-, közép- és nagyvállalat vett részt. Az adatok forrása: online kérdőív és HR-vezetői interjúk. A kutatást 2018 óta évente egy alkalommal készítik el.A béremelés átlagos mértéke 11 százalék volt 2022-ben. Mindössze a vizsgált vállalatok 10 százalékánál volt leépítés, a korábbi évvel megegyező mértékben, valamint a cégek 12 százaléka szándékosan nem pótolta a fluktuáció miatt kieső munkavállalókat.

„Becsléseink szerint a gazdasági bizonytalanság 10 százalékot javított a fluktuációs adatokon. A nehézségek enyhülésével a fluktuáció várhatóan tovább fog erősödni. Ugyancsak erősíti az elvándorlást a dolgozói lojalitás csökkenésének globális tendenciája, ami egyre erősebben jelen van hazánkban is, különösen a fiatalabb generációk esetében” – véli Csikós-Nagy Katalin.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük