„A gyógyszertári szolgáltatások modernizálását és a patikai termékek elérhetőségének bővítését jelentheti a hazai gyógyszer-automaták elterjedése, amely egyben teljesen át is alakíthatja a hazai gyógyszer- és drogériapiacot – írja az index.hu. Ezek az automaták új szintre emelhetik a gyógyszerek, valamint a gyógyhatású készítmények hozzáférhetőségét és kiszolgálását, lehetővé téve a betegek számára, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, még a hagyományos nyitvatartási időn kívül is” – áll a Pegasus Informatikai Kft. közleményében, amely a MedyBox gyógyszer-automaták kizárólagos forgalmazója. Jelenleg két ilyen automata működik az országban kísérleti jelleggel, ám hamarosan jóval több lehet belőlük.

A gyógyszer-automaták tehát már köztünk állnak. Ebben a cikkben többek között annak jártunk utána, hogy

• Az automaták megjelenésének milyen betegjogi aspektusai lehetnek?
• Milyen betegbiztonsági kockázatai lehetnek egy automatából történő gyógyszervásárlásnak?
• Ki viseli a felelősséget egy esetleges egészségkárosodásért?
• Valóban az automaták oldhatják meg a legkisebb települések gyógyszerellátási nehézségeit?
• Milyen veszélyeket hordozhat magában a sok esetben jelenleg is rentábilis működésért küzdő vidéki fiókgyógyszertárakra, de akár a nagyobb forgalmú közforgalmú anyapatikákra nézve a gyógyszer-automaták engedélyezése?
• Az automaták mindenki által korlátlanul elérhető tömegtermékké „silányítanák” a gyógyszereket?
• Milyen üzleti érdekek húzódnak meg a gyógyszer-automaták mögött?

Nem ez az első kísérlet

A gyógyszer-automatákat forgalmazó vállalatok érvelése kivétel nélkül a térben vagy időben ellátatlan területekre fókuszál, amikor az automaták szükségességéről értekeznek – mutat rá Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a történet megértéséhez némiképp visszább tekerte az idő kerekét.

„A gyógyszer-automaták kérdésével először a 2006-os gyógyszer-liberalizációs törekvések idején találkoztam. A gyógyszerészek körében némi naivitás volt tetten érhető, amikor többen azt hitték, hogy automatákkal a liberalizációt le tudjuk állítani. 2007–2008 körül rendeleti szintű szabályozás született a gyógyszer-automaták felállításáról, aminek kapcsán a kamara képviseletében elég komoly vitát folytattam az akkori politikai vezetéssel. Jeleztem, hogy az automaták megjelenése szétfeszíti az alkotmányosság kereteit, ezért a jogszabályalkotást követő gyakorlati intézkedések esetén Alkotmánybíróságnál támadjuk meg a rendeletet. Ilyen alkotmányossági kérdés volt például, hogy a 14 éven aluliak gyógyszervásárlásának kizárását az automaták esetében nem láttunk megoldottnak, de egyéb gyógyszerbiztonsági kérdéseket is felvetett a szabályozás” – fejtette ki a kamaraelnök.

A már akkor is képviselt álláspont szerint az automatákon keresztül történő gyógyszerárusítás olyan új értékesítési forma, aminél nem elengedő a rendeleti szabályozás, mert legalább a felhatalmazó rendelkezéseket törvényi szinten kell meghozni.

„A kamara szakmai érvelése 18 évvel ezelőtt végül célba ért, hiszen gyógyszer-automatákat végül nem telepítettek, majd ennek a lehetősége is kikerült az erre vonatkozó jogszabályból” – tette hozzá Hankó Zoltán. Más kérdés, hogy a liberalizáció nem múlt el nyomtalanul, mert ma is lehet kapni boltokban vagy épp benzinkutakon bizonyos nem vényköteles gyógyszereket. Ám az ezek által generált forgalom minimális, az összes nem vényköteles forgalom fél százalékát sem teszi ki.

Több közbülső kezdeményezés után kronológiailag 2019 következik, amikor egy Országgyűlés elé szánt törvényjavaslat-csomagban kapott helyet ismét az automaták kérdése. Ez volt az a csomag, amely szerint gyógyszer-nagykereskedők speditőr cégeinek is meg akarták adni a lehetőséget a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra, ezáltal biztosítva a kisebb települések ellátását. Ennek a csomagnak a részét képezte volna a gyógyszer-automaták telepítése. Az ügyben vita bontakozott ki, a javaslat végül nem került a parlament elé.