Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Kiderült mennyit drágultak a termékek a magyar boltokban


Sok magyar valódi infláció-érzékelését az adja meg, hogy a napi bevásárlásai során milyen árakkal találkozik a szupermarketekben és diszkontokban. Ezt a „bolti árindexet” nem közli külön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), de most különösen érdemes kiszámolni, amikor kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a boltok elindulnak-e egy keresztárazással az árrésstop negatív hatásainak enyhítése érdekében, vagy sem.

Tovább csökkent az infláció Magyarországon: decemberben 3,3 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. 2025-ben éves átlagban 4,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszint. Ez magasabb lett a 2024-es 3,7 százaléknál.

Van egy mutató, amelyet a KSH külön nem számol, mégis fontos az általános árérzékelés szempontjából. Ez az úgynevezett „bolti infláció”, amelyet úgy kapunk meg, hogy a folyó áron mért bolti forgalmat elosztjuk a KSH által számított volumenváltozással. A kettő eredője az árváltozás hatását mutatja meg. Így megkapjuk a forgalomnövekedésnek azt a komponensét, amely nem a volumen, hanem az árak változásából fakad.

Ebben az elemzésben a KSH „élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes” boltjainak adatait vizsgáljuk, amelyekbe egyaránt beletartoznak a nagy szupermarketek, a diszkontok és a kisebb üzletek is. Ezekben a boltokban a forgalom legnagyobb részét az élelmiszerek adják, de a kínálat részei a háztartási termékek, tisztálkodószerek, alkoholos italok, ruházati cikkek és más non-food termékek is. Emiatt félrevezető lenne a bolti inflációt kizárólag az élelmiszerekre szűkíteni. Bár az élelmiszerek áremelkedése decemberben 2,6 százalék, éves szinten pedig 5,3 százalék volt, a bolti árindex ennél alacsonyabb lett az egyéb termékek hatása miatt:

decemberben 1,2 százalékot, az egész év átlagában pedig 3,7 százalékot tett ki.

Noha a boltokban rendkívül széles a termékkínálat, ha megnézzük az egyes nagyobb termékcsoportokat – amelyekről a KSH külön adatokat közöl és amelyekből bőven van kínálat a hagyományos üzletekben is –, jól láthatóak a különbségek. A ruházati termékek ára 2,1 százalékkal emelkedett, a háztartási fogyóeszközöké 2,3 százalékkal csökkent, míg a szeszes italoké 4,7 százalékkal nőtt. A bolti árindex tartalmazza a dohánytermékeket is, bár ezeket kizárólag a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni: ezek ára 7,4 százalékkal emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy a bolti árindex tavaly mintegy 1,5 százalékponttal az élelmiszerinfláció alatt alakult. Fontos ugyanakkor a hagyományos bolti vásárlásokon belül továbbra is az élelmiszerek képviselik a legnagyobb súlyt. Ez magyarázza a 2022–2023-as adatokban látható jelentős kiugrást is, amikor az élelmiszerinfláció csúcson járt, és hosszú ideig 40 százalék felett volt.

Érdemes mindezt összevetni a teljes magyar inflációval is, amely tavaly 4,4 százalék lett. Ebben már olyan tételek is szerepelnek, mint a 6,7 százalékkal dráguló szolgáltatások, a mérsékelten, 2,2 százalékkal emelkedő tartós fogyasztási cikkek, valamint a gyakorlatilag stagnáló, mindössze 0,4 százalékkal növekvő üzemanyagárak. Jelenleg a teljes infláció is magasabb, mint amit a boltokban érzékelünk például a hatalmas súlyú szolgáltatások miatt.

Miért fontos ez most?

A magyar kormányzat évek óta alkalmaz különböző ártorzító intézkedéseket, mint amilyen a mostani árrésstop is és mindent megtesz annak érdekében, hogy a boltok ne tudják érdemben tompítani ennek hatását.

Ezért működik az online árfigyelő, ezért kell bejelenteni, ha valaki zsugorítja a termékeit és ezért indulnak olyan ágazati vizsgálatok is, mint amilyet a Gazdasági Versenyhivatal az étolaj kapcsán jelentett be nemrég. Ez azt kutatja, hogy miért tér el az étolaj euróban számolt árának dinamikája attól, mint amit a V4-országokban látunk. Emögött lehet egy olyan vélelem, hogy a boltok a forinterősödésen próbálnak olyan extra bevételhez jutni, amely mérsékelheti a veszteségeiket. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ha a bolti árindex más dinamikát mutatna, mint amit például látunk az online árfigyelőben, akkor feltételezhetnénk, hogy megindult valamiféle átárazás a nem alapvető élelmiszereknél, vagy a non-foodnál. Egyelőre erről nincs szó.

Ugyancsak pozitív az alacsony bolti inflációval kapcsolatban, hogy ez hűtheti a jövőbeli inflációs várakozásokat. Jelenleg ez a lakosság körében magas, mert lassan ereszkedik a 2022-es, 2023-as ársokk után.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük