Korábban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közölte az egyes szakmák átlagbéreinek alakulását évről évre, azonban az NFSZ adatközlésének leállása után a portál a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nemzetgazdasági ágakra lebontott bruttó, illetve nettó fizetések összegét vizsgálja.

Elemzésükben arról írnak, a 2021-es év a fellélegzés éve volt:

„Tavasztól már egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé a koronavírus elleni védőoltás, így a járvány miatt bevezetett szigor az őszi hullámra már enyhült.

Már csak ezért is a 21-es évünk könnyebb volt, mint a 20-as, a gazdasági növekedés meg is haladta az utolsó „békeév”, 2019. 4,19 százalékát. A statisztikai hivatal közlése szerint ezt a hazai fizetések is tükrözik” – értékelnek, hangsúlyozva, hogy átlagbérek gyors növekedése inkább az egyre erőteljesebb munkaerőhiánnyal függ össze.

Kik keresnek a legkevesebbet?

A portál elemzésében emlékeztet, léteznek olyan szakmák is ma Magyarországon, melyekre egyre kisebb igény mutatkozik, ráadásul ezek közül a legtöbb semmiféle képzettséget nem igényel, az ő fizetésük így elképesztően alacsony.

A legalacsonyabb bérekkel a könnyűiparban találkozhatunk: a textilműves, hímző, csipkeverő bruttó 173 784 forintot vihet haza, míg egy ruházati gép kezelőjének és gyártósor melletti dolgozónak bruttó 233 633 forintot fizetnek.

Vannak, akik kevesebbet keresnek mint 2019-ben

Szinte hihetetlenül hangzik, de a KSH által közölt adatok szerint 4 olyan szakma is van, melyekben csökkent az átlagkereset: a jelnyelvi tolmácsok, a helyi önkormányzatok választott vezetői, a légijármű-vezetők, hajózómérnökök, valamint a fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő munkavállalói vihettek haza kevesebbet, mint 2019-ben.

A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.