A zöldben töltött időről eddig is tudtuk, hogy jót tesz, de egy új felmérés szerint még annál is fontosabb, mint eddig hittük, ugyanis még az intelligenciánkra is pozitív hatással van.

Az ENSZ becslései szerint 2050-re a világ csaknem 70 százaléka fog városban élni és ennek a tendenciának a kutatók nem örülnek.

A felmérések ugyanis egyértelműen mutatják, hogy a városi lakosság nagyobb eséllyel szenved mentális, szív- és érrendszeri, illetve a tüdőt érintő betegségekben, továbbá alvászavarokkal is többen küzdenek, mint a vidéki emberek.

Ha ez nem lenne elég, a városokban való tömörülés az embereknél alacsonyabb boldogságszintet is eredményez.

A városi és vidéki lakhelyeket leginkább – a légszennyezettségen kívül – a zöldterületek hiánya különbözteti meg.

A természetben töltött idő csökkenti a stresszt, szorongást és depressziót, ezen kívül pedig a kognitív funkcióinkat is javítja, ezt mind kutatások támasztják alá.

A nagyszabású kutatás során 310 belga ikerpárt vizsgáltak, akik 10 és 15 év közöttiek voltak. A gyerekek az ország különböző területein laktak és a kutatók műholdas képek alapján vizsgálták a lakóhelyük közelében található zöldterületek nagyságát. Ezután összehasonlították a városi, kertvárosi és vidéki gyerekek intelligenciáját, melyet kor, nem és anyagi háttérre is leszűrtek.

Az eredmény szerint a több zöldterület magasabb IQ-t és kevesebb viselkedési problémát jelentett.

A különbség az intelligenciaspektrum alacsonyabb részében volt jelentős. Ha a zöldterület nagysága 3,6 százalékkal nagyobb volt, az intelligenciahányados 2,6 ponttal nőtt, a viselkedési zavar viszont 2 ponttal kevesebb volt az Achenbach-féle skálán.

A kevés zöldterülettel rendelkező részeken élő gyerekeknél több volt az, akinek IQ-ja 80 alatt volt és míg a „zöldebb” gyerekek majdnem 12 százaléka tartozott a kiemelkedően magas intelligenciájú kategóriába.

Ugyanez a „nem-zöld” gyerekeknél mindössze 4,2 százalék volt. A kutatók az alábbi következtetéseket vonták le:

A zajártalom és a légszennyezettség árt a gyerekek kognitív fejlődésének.
A több zöldterület hosszabb konventrációképességet és jobb memóriát eredményez.
A parkokban és a természetben a gyerek többet mozog, csökken benne a stressz és másokkal is találkozik, ezáltal közösségi kapcsolatait fejleszti.

A kutatás ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a kevés zöldterület alacsonyabb intelligenciaszintet eredményez a gyerekeknél, mindössze a különbségekre mutatott rá. Ennek ellenére egyértelmű, hogy a fejlődésben nagy szerepet játszik a természet közelsége, a zajártalom és a légszennyezettség. Eddig is tudtuk, hogy a nagyvárosi élet nincs jó hatással a szervezetünkre. Az embernek a természetben lenne a helye, ehelyett azonban egyre a világ egyre nagyobb része él urbánus területeteken. Itt kis helyen él összezsúfolva sok ember.

Az autók okádják a füstöt, tülekedünk és stresszelünk a dugóban. Rosszul alszunk a szomszédok és az utca zaja miatt és alig látunk fát vagy füvet.

A várostervezők számára egyértelmű az üzenet, hogy a városokban több zöldterületre van szükség, mert már gyerekkorban mérhető a parkok és fás ligetek előnye, ami hosszú távon az összes lakos fizikai és mentális egészségére jó hatással van.