Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Kiadta a kilövési engedély a kormány: az új rendelet szerint lőhetik a hódokat Magyarországon


Új rendelkezések láttak napvilágot az eurázsiai hóddal (Castor fiber) kapcsolatban a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint hódokra október 1. és március 31. között lehet vadászni. Arról is döntöttek, hogy a hódgátakat el lehet bontani, de csak a a természetvédelmi hatóság engedélyével.

2022 július 29-én új AM rendelet (20/2022) látott napvilágot a Magyar Közlöny 128. számában, mely a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet egyes paragrafusait módosítja.
A lényeg röviden:

1) A hód már nem csak közérdekből lesz gyéríthető, hanem az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében is. A gazdasági célú gyérítés lehetősége révén egy kategóriába kerül tehát a bütykös hattyúval, házi verébbel, nagy kárókatonával, hörcsöggel, stb.

2) A gyérítés továbbra is a természetvédelmi hatóság által kiadott engedélyhez kötött.

3) A hódgátak bontására nem közegészségügyi vagy közbiztonsági okból csak akkor kerülhet sor, ha “a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek”.

Hódgátak

A hódgátak vízmegtartásra, védett és fokozottan védett fajok élőhelyére gyakorolt hatásaival kapcsolatos bekezdés bekerült.

Jogértelmezési szempontból vannak nyitott kapuk, melyek miatt természetvédelmi szempontból jól és rosszul is elsülhet a dolog. Természetvédelmi szakértők remélik, hogy szakmailag megalapozott döntések fognak születni az engedélyeztetési eljárások során.

“Én arra kérnék mindenkit, hogy gátépítő tevékenységet folytató hódcsaládokra csak a feltétlenül szükséges esetekben kérjék meg és használják ki az engedélyeket”

– írta  Juhász Erika  a Hódok Magyarországon FB oldalon.

Hódtavak?

Magyarország területére az 1990-es évek elején Nyugat-Európából indult a hódok természetes visszatelepülése, egyre több helyen észlelték nyomait, vagy látták az állatokat a Duna, Mura, illetve a Rába mentén. Napjainkra gyakorlatilag hazánk minden jelentősebb vízfolyására eljutott ez a rágcsálófaj. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén először 2013-ban figyeltek meg olyan hódokat, amelyek a Tiszáról úsztak fel a Zagyva-folyón, és fokozatosan megtelepedtek a hegyvidéki, hegylábi vizes élőhelyeken.

Ha a hódcsaládok jönnek, akkor azok rágnak, gátat építenek, ami az átlagembernek is feltűnik, sok esetben a rosszallását vívja ki. Rágnak, mert a téli ínséges időszakra földközelbe, elérhetővé szeretnék tenni a lombkoronában található rügyeket, zsenge kérgeket. S amennyiben nincs a víz közelében kellő mennyiségű bokorfűzes vagy egyéb alacsony lombozatú cserje, kénytelenek a magasabb fáknak nekiesni éles fogaikkal.

Hódbajok

Drasztikus megoldásokat javasoltak a hódhelyzetre. A Bereken folyamatosan írunk róla, hogy egyre több idehaza a hód. Csatornába rekedt a hód, de megmentették. Februárban hódolatát tette egy hód Zuglóban. Decemberben arról is beszámoltunk, hogy halálra rémült hódkölyköt találtak egy győri gyártelepen. Ugyancsak tavaly év végén történt, hogy hód sétálgatott Bátonyterenyén.  A Zala megyei Szentpéterfölde térségében hódok okoztak áramkimaradásokat az elmúlt november során.

(Greenfo)

Fotók: Getty Images