Kijöttek a 2022-es, késleltetett népszámlálás első adatsorai, az eredmények minden várakozást alulmúltak: kiderült, a mélypontként nyilvántartott 1980-1990-es évtized óta épp 2011 óta csökkent csak nagyobb mértékben a népesség.

2011 óta mintegy 3,4 százalékkal csökkent Magyarország népessége, írta meg a Telex a népszámlálás immár publikussá vált adatai alapján. A 2022 októberi népszámlálást a szokásostól eltérően, a koronavírus-járvány miatt 2011 után nem 10, hanem 11 évvel tartották, de ez az első országos felvétel, ami az időközben megszilárduló Orbán-rendszer népességpolitikájának értékelésére alkalmas.

Márpedig az adatok elkeserítőek: eddig is tudtuk, hogy 1980 és 1990 között, a rendszerváltással betetőzve élte Magyarország legsúlyosabb demográfiai válságát, akkor egy évtized alatt 3,1 százalékkal, éppen 10 millió alá csökkent a népesség, és a várható élettartam is jelentősen visszaesett a szocializmus szétesését követő sokk következtében.

A mostani népszámlálási adatok ugyan 11 évre szólnak, így még nagyobb csökkenést mutatnak. Ha viszont 2011 és 2021 közé súlyozzuk az értéket, akkor majdnem pontosan az 1990-ben kapott süllyedés jön ki.

A népességcsökkenés azt jelenti, mintegy 334 ezer emberrel lettünk kevesebben röpke 11 év alatt. A legsúlyosabb visszaesést a délkeleti Békés vármegye népessége szenvedte el, itt egyenesen 13 százalékos népességcsökkenés volt jellemző az elmúlt évtizedben, így Somogy vármegye után immár Békés vált a legritkábban lakottá, pedig 2001-ben még sereghajtó volt.

10-10 százalékos csökkenés jellemezte az északkelet-magyarországi rozsdaövet, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyéket is. Így kijelenthető, hogy a demográfia terén a 2008-as válsággal újrainduló süllyedést a 2010-es évek viszonylagos konjunktúrája sem tudta megállítani.