A földforgalmazás rendje Magyarországon a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényen alapul, ami szigorú szabályokat állít fel, mint például az elővásárlási jogok (önkormányzat, földműves, stb.), a földművesek előnyben részesítése, az állami jóváhagyás szükségessége bizonyos esetekben, és a földhaszonbérleti szerződések szabályozása. A szabályok célja a helyi gazdálkodás és a nemzeti földvagyon védelme, a kis- és közepes gazdálkodók támogatása, és a spekulatív földszerzés megakadályozása.
Földforgalmazás rendje: több változás is jön jövőre
A most az Országgyűlés által megszavazott módosítások nagy része a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, így valószínűleg januártól már alkalmazni kell az új szabályokat. Az elfogadott változásokat a Nemzeti Agrárkamara jogi szakértője, dr. Farkas Diana által készített összefoglaló alapján ismertetjük.
Haszonbérbe lehet adni a megvásárolt földet
A Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdésének új pontja erre vonatkozóan a következőképpen fogalmaz: „nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot.” A rendelkezés nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy mikor, milyen jogcímen megszerzett földtulajdonra kell alkalmazni, így a jövőben bárki bérbe adhatja a korábban vagy ezután szerzett földjét.
Törvényes örökléssel szerzett föld cseréje
A birtokösszevonási célú cserénél, ha a törvényes örökléssel szerzett föld tulajdonjogával a tulajdonos a 300 hektárt túllépte, a törvényes öröklést megelőzően bármilyen jogcímen megszerzett föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával a földszerzési maximum túlléphető. Más szóval eddig csak azt a területet lehetett elcserélni, amit a törvényes örökléssel szerzett a tulajdonos, ezek után azt is el lehet cserélni, ami az örökléskor már megvolt.
Az adásvétel jóváhagyása alatt nem lehet újabb haszonbérletet kötni
Korábban már rendelkezett arról a törvény, hogy az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyása alatt, miután ez a tény feljegyzésre került az ingatlan tulajdoni lapjára, nem lehet a haszonbérleti szerződést meghosszabbítani. Ennek indoka érthető, hiszen a vevő például egy hamarosan lejáró bérleti szerződés ismeretében vette meg a földet, bízva abban, hogy a közeljövőben birtokba is veheti azt. Azonban az eladó és a még birtokban lévő bérlő, ha időközben meghosszabbította a haszonbérletet, akkor a vevő azzal a ténnyel szembesült, hogy majd csak később tud birtokba lépni. A mostani módosítás már nemcsak a hosszabbítást, de az új haszonbérleti szerződés megkötését sem engedi meg.
Állami tulajdonú cégek földjei
A 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságok a jövőben nem lehetnek tulajdonosai mező- és erdőgazdasági földeknek. A meglévő, 1/1 arányban a tulajdonukban lévő földeket át kell adniuk a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (jelenleg az Agrárminisztérium) részére és a jövőben az felel a földterületek további hasznosításáért, a szükséges szerződések megkötéséért. Ez alól van két fő kivétel: az egyik az állami tulajdonú erdészeti társaságok, a másik a fejlesztési célú beruházáshoz megszerzett területek.
Földtulajdonosi jóváhagyás kell előhaszonbérlő jóváhagyásához
Ha a kormányhivatal nem a szerződés szerinti haszonbérlővel, hanem egy rájelentkező előhaszonbérlővel hagyná jóvá a haszonbérleti szerződést, mert az előhaszonbérletre jogosultak rangsorában megelőzi a bérlőt, akkor mielőtt meghozná döntését a hivatal, nyilatkozattételre hívja fel a haszonbérbeadót a belépő személlyel kapcsolatban.
