Közzétette - Kategória - Gazdaság, Közélet, Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Jönnek a változások a földforgalomban – január 11-től hatályos az új törvény

mezogazdasag 1

2018. december 27-én hirdették ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a földforgalmat érintő törvénymódosításokat; a módosítási javaslatot ősszel Győrffy Balázs, Jakab István és Font Sándor nyújtott be. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény 2019. január 11-én lép hatályba.
A változásokat a NAK foglalta össze:

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmának szabályozásával kapcsolatos változások

Helyi földbizottságok

A 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény eredetileg az ún. helyi földbizottságoknak szánta feladatul a termőföld-adásvételek véleményezését. Tekintettel arra, hogy ezek nem alakultak meg, feladatukat a NAK területi szervei látják el. Több mint 12 ezer személy vesz részt az eljárásban, 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei. A most elfogadott módosítás megerősíti a NAK szerepét a földforgalom ellenőrzésében.

A NAK területei szerveinek állásfoglalásával szemben eddig az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyeztette, ráadásul sok esetben a szükséges információkkal sem rendelkeztek egy-egy ügy eldöntéséhez.

Fellebezés

A módosítás eredményeképpen a képviselő-testületek eljárása a jövőben nem lesz része a folyamatnak. Ettől ugyanakkor nem szűnik meg a fellebbezési lehetőség. A földbizottságként eljáró Kamara egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal felülbírálhat, valamint bíróság előtt is van jogorvoslati lehetőség. A bíróságok ugyanakkor nem változtathatják meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnak utasítást.

A helyi földbizottságot a mezőgazdasági igazgatási szerv adás-vételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatával kapcsolatos eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv adás-vételi, valamint csereszerződést jóváhagyó, vagy megtagadó határozatának bírósági felülvizsgálata vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti. A helyi földbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

A törvény újraszabályozza a vizsgálati szempontokat is az adásvételek vonatkozásában: a helyben felmerülő szubjektív körülmények értékelését adja feladatul. A települési agrárgazdasági bizottságoknak, és a NAK megyei elnökségeinek az új szabályozás értelmében azt kell vizsgálnia, hogy az adás-vételi szerződés
– nem veszélyezteti-e a helyi gazdák életképes gazdaságának kialakítását, fennmaradását;
– nem korlátozza-e a helyi gazdálkodói közösségek kialakulását vagy fennmaradását;
– nem zavarja-e a helyben kialakult földpiaci viszonyokat; vagy
– nem korlátozza-e a helyi földművesek földszerzését.

A szerződés jóváhagyásakor értékelni kell a szerzésre vevőként, elővásárlásra jogosultként jelentkező személyen kívül annak családi körét is. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a papíron más-más személy tulajdonában vagy használatában álló, de a gyakorlatban mégis azonos érdekkör által művelt gazdasági egység pusztán a tulajdon vagy használat szétosztása miatt ne válhasson a szerzési körülmények vizsgálati szempontjává. Szintén figyelembe kell venni, ha a korábbi szerzéseket családon belüli ügyletként másik közeli hozzátartozó javára engedték át, de a használat továbbra is egy kézben összpontosul.

A NAK úgy fogalmaz: a cél az, hogy földet a jövőben is a valóban gazdálkodni kívánók szerezhessék meg. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az árat a felek alkufolyamata határozza meg azzal, hogy ne legyen elfogadható a gazdaságtalanul hosszú megtérülési időt eredményező ellenérték. A módosítás eredményeképpen megelőzhetők a gazdálkodásokban okozott károk valamint a földárak túlzott mértékű emelkedésével a gazdálkodói közösségekben jelentkező kedvezőtlen hatások.

A célok elérése érdekében a törvény erdőnek nem minősülő földek esetében egy 20 éves időszakot jelöl meg, ami alatt meg kell térülnie a beruházásnak, azzal, hogy a piaci körülmények természetes változása és a technológiai fejlődés miatt ezen időszak jövedelmét megfelelően indexálni szükséges. Erdő esetében figyelemmel kell lenni az erdőtalaj örökös erdőjáradéka mellett a faállomány esetleges véghasználatából visszaszámolt jövedelemre is (50 év). Felépítmények vagy ültetvények (pl. gyümölcsös, szőlő) esetében pedig nettó pótlási költség alapján kell azok értékét megállapítani.

A szabályozás azonban lehetőséget biztosít egyedi ügyek kezelésére is, annak érdekében, hogy alapos indok esetén a felek az ismertetett szabályozástól el tudjanak térni. Tehát nincs valóságalapja annak az ellenzéki vádnak, hogy az új jogszabály hatósági árat vezetne be a termőföldre.

Immár földcsere esetében is szükséges lenne a helyi földbizottság jóváhagyására. Bevett gyakorlattá vált ugyanis, hogy egy kisebb – akár osztatlan közös tulajdonban álló – földterületre becserélte magát a tulajdonos, majd később ezen területre hivatkozással élt elővásárlási jogával.

Erdőnek nem minősülő föld esetén az elkövetkező 20 évben várható jövedelmet kell kiszámolni, és annak alapján kell meghatározni a vételárat – fotó: István Erik

Elővásárlás és előhaszonbérlet

Módosul a helyben lakó szomszéd definíciója. Ennek célja az, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási és előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket.

– Módosulnak az állattartók jogosultságai az elővásárlására és előhaszonbérletre azzal, hogy a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Tehát például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnének rá.

– Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.

– Utóbbi esetén előzetes feltétel, hogy az érintett saját maga a növénytermesztési hatóság által földhasználó szaporítóanyag-előállítóként legyen nyilvántartásba véve.

Földcsere esetében is szükséges lesz a helyi földbizottság jóváhagyása – fotó: Pixabay

Feles bérlet és részesművelés

A törvénymódosító csomag elfogadásának eredményeképpen a hatályba lépést követően feles bérletet, valamint részesművelési szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel többen visszaéltek, lévén egyszerűbb volt őket megkötni, mint a haszonbérleti szerződést. Továbbra is megilleti viszont őket az előhaszonbérleti jog, mint volt haszonbérlőket.

Vételi jog

Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit (5 év). Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam venné meg a birtokot. A jogosult a vételi jogát az eredeti szerződésben meghatározottak szerinti vételáron gyakorolhatja.

Az időközi földár emelkedés megtérítése azért sem indokolt, mert ha nem történt volna jogszabálysértés, akkor adott esetben a kötelezett nem is szerezhette volna meg a föld tulajdonjogát. Ennek következtében vélelmezni kell, hogy a vételi jog jogosultja szerezte volna meg a föld tulajdonát az eredeti szerződéses feltételek szerint. Garanciális szabályként bekerült a törvénybe, hogy a vételi jog gyakorlása esetén annak elszenvedője számára a joggyakorlástól számított 30 napon belül kerüljön sor a vételár teljesítésére. A kötelezettségek teljesítése nyomon követése érdekében a kamara helyszíni szemlét végez (új kötelezettség).

Az új szabályok alkalmazása

A szabályozás szerint az anyagi jogi jellegű feltételeket csak a módosítás hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, míg az eljárási szabályok már a különböző stádiumokban tartó eljárásokban is alkalmazandóak:

– a bíróság a képviselő-testületnek a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló döntését, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg;

– a képviselő-testületnek a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló döntése ellen jogorvoslat a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése ellen indított közigazgatási perben kezdeményezhető;

– a megismételt eljárást a helyi földbizottság folytatja le, az annak során hozott helyi földbizottsági állásfoglalás ellen jogorvoslati eljárás a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése ellen indított közigazgatási perben kezdeményezhető.

agroinform.hu

Vélemény, hozzászólás?