Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.
Az Európai Unió 2018-ban döntött arról, hogy 2024-től el kell kezdeni a tagállamoknak a háztartási hulladékok elkülönített gyűjtését. A biohulladék szelektív gyűjtésének célja – csakúgy, mint a papír, a műanyag, a fém és az üveg esetében -, hogy kevesebb vegyes (égetőben vagy lerakóban landoló) hulladék keletkezzen, több hulladék maradjon a gazdaság körforgásában.
A G7 beszámolója szerint a hulladékkezelési irányelv szerint a tagállamoknak 2030-ig a települési hulladék 60 százalékát, 2035-ig a 65 százalékát kell újra feldolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. 2021-ben Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra.
Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.
Az év közepéig több lépcsőben mintegy 200 ezer budapesti lakosnak fogják biztosítani a házhoz menő szelektív konyhai zöld- és élelmiszerhulladék-gyűjtési szolgáltatás lehetőségét a tervek szerint – írta a Budapesti Közművek (BKM), amely a Mohu budapesti szerződéses koncesszori alvállalkozója, és a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék begyűjtésért felel.
A Mohu barna kukás rendszere abban különbözik a házi komposztálástól, hogy több mindent be lehet rakni, mert nem komposztálni fogják, hanem biogázüzemekbe viszik, hogy energiát állítsanak elő belőle. Egy-két kivétel van, amit nem lehet bedobni a barna kukákba sem – ilyen például a csont, amely károsíthatja a feldolgozógépeket, ezért azt a vegyes hulladékba kell dobni. Itt van egy pontos lista arról, mi kerülhet a barna kukákba.