Az Európai Bizottság kiválasztotta azon terméktípusok körét, melyek esetében a gyártóknak prioritásként kell kezelniük a tartósság és az újrahasznosított komponensek arányának növelését a 2025-2030-as időszakban. Az új munkaterv szigorítja a gyártók termékinformációs tájékoztatási kötelezettségét is, így a piaci és technológiai fejleményeket jobban tükröző energiacímkék jelenhetnek meg a termékeken. A világszinten is különlegesnek számító uniós úgynevezett ecodesign követelmények jelentősen csökkentik az energiafelhasználást és a környezetszennyezést, és erősítik a fenntartható termékeket kínáló európai vállalkozások globális versenyképességét is.

A döntés értelmében a gyártóknak mindenekelőtt az alábbi termékek előállítása során kell érvényesíteniük az új, később meghatározandó környezetbarát tervezési és energiacímkézési követelményeket. A lista később várhatóan újabb termékcsoportokkal bővül majd.

• vas és acél;
• alumínium;
• textíliák, különösen a ruhák és lábbelik;
• bútorok, beleértve a matracokat;
• gumiabroncsok;
• tisztítószerek;
• festékek;
• kenőanyagok;
• egyéb vegyszerek;
• energiával kapcsolatos termékek és információs kommunikációs technológiai termékek, egyéb elektronikai cikkek.

A most elfogadott munkaterv szigorítja a gyártók fogyasztók irányába fennálló termékinformációs tájékoztatási kötelezettségét is, az energiacímkézési keretrendeletnek megfelelően. Ennek értelmében

megváltozhatnak a régebbi címkéken szereplő besorolási értékek, a piaci és technológiai fejleményeket tükrözve.

A környezetbarát tervezési és energiacímkézési követelményeket később uniós jogszabályokban fogják meghatározni termékenként vagy hasonló termékek csoportjaira vonatkozóan előkészítő tanulmányok és hatásvizsgálatok alapján, az érdekelt felek bevonásával. A környezetbarát tervezési követelmények kidolgozásakor a Bizottság ígérete szerint figyelmet fog fordítani a kkv-k, különösen a mikrovállalkozások és a kis, közepes kapitalizációjú vállalkozások igényeire, továbbá biztosítani fogja számukra, hogy személyre szabott támogatás álljon rendelkezésre. A munkaterv szerint három év után, 2028-ban felülvizsgálják a terv működését és eredményességét.

A prioritási lista közzétételére a testületet a 2024 júniusában elfogadott Ecodesign rendelet kötelezte, amely létrehozta a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények kereteit.

Az Ecodesign (ESPR) rendelet célja, hogy növelje az EU-ban forgalomba hozott termékek fenntarthatóságát azáltal, hogy

fokozza körforgásos jellegüket, energiateljesítményüket, újrahasznosíthatóságukat és tartósságukat,

miközben a szándékok szerint tökéletesíti az egységes piacot és erősíti az uniós gazdaság és vállalatok globális versenyképességét, illetve ellenálló képességét.

Az ESPR és az energiafogyasztás címkézéséről szóló keretrendelet (ELFR) kiemelt célja az is, hogy megkönnyítse a fogyasztók fenntarthatóbb és energiahatékonyabb termékek melletti választását is.

Ennek megfelelően az új munkatervben megjelölt termékkör meghatározása során a fő szempont az volt, hogy a követelmények bevezetésével mekkora előrelépés érhető el a lineáristól a körforgásos gazdaság felé, és az ilyen szempontból legnagyobb potenciállal rendelkező árucikkek lettek kiválasztva. A termékek kiválasztását az EU klíma- és környezetvédelmi, illetve energiahatékonysági célkitűzéseinek megfelelő technikai elemzés és az érintetteket bevonó kiterjedt konzultációs folyamat előzte meg.

Az új munkaterv célja elősegíteni a fenntarthatóbb, javítható, körkörös és energiahatékony termékek térnyerését Európa-szerte, a tiszta ipari megállapodással és az unió versenyképességi stratégiájával összhangban. Az uniós ecodesign keretrendszer globális példát is mutatott, világszerte előmozdítva az energiahatékonyabb termelési minták alkalmazását, számos országot ösztönözve hasonló jogszabályok bevezetésére – húzta alá a Bizottság.

Az olyan termékekre vonatkozóan, mint az elektronikai cikkek és háztartási kisgépek, a Bizottság a javíthatósággal kapcsolatos további követelményeket is bevezet.

Ennek keretében egyebek mellett bevezetnek egy úgynevezett javíthatósági pontrendszert – különös tekintettel a legnagyobb potenciállal rendelkező termékekre -, valamint az elektromos és elektronikus berendezések újrahasznosíthatóságára vonatkozó követelményeket is.

A kiválasztott termékekre vonatkozó környezetbarát tervezési és energiacímkézési követelmények két fő csoportba sorolhatóak.

• A termékek teljesítményével kapcsolatos követelmények, mint például a minimális tartósságot, a minimális energia- és erőforrás-hatékonyságot, a pótalkatrészek elérhetőségét vagy a minimális újrahasznosított anyagtartalmat meghatározó kritériumok.
• A termékekről szóló tájékoztatással kapcsolatos követelmények, beleértve például a termékek karbon- és környezeti lábnyomára vonatkozó termékinformációk megosztásával összefüggő kritériumokat. A termékinformációkat főként a digitális termékútlevélen, energiacímkével ellátott termékek esetében pedig az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisán (EPREL) keresztül teszik majd elérhetővé.

Az új munkaterv a 2022-2024-es környezetbarát tervezési és energiacímkézési munkaterv folytatásának tekinthető, amely 16, energiával kapcsolatos terméktípust jelölt ki, például a mosogatógépeket, villanymotorokat és elektromosjármű-töltőket.

Az ESPR az EU jelenlegi környezetbarát tervezési és energiacímkézési keretrendszerének immár kettő, illetve három évtizedes, úttörőnek számító megközelítésére alapoz, amely a Bizottság szerint jelentős sikereket ért el.

Becslések szerint a jelenlegi követelmények 2023-ban 12%-kal mérsékelték az EU végső energiafelhasználását és 145 millió tonnával a szén-dioxid-kibocsátását,

a megtakarított energia mennyisége pedig meghaladja Belgium és Csehország együttes éves fogyasztását. A fogyasztók 93%-a felismeri az energiacímkéket vásárlás közben, a beszállítók és kereskedők pedig a jobb fenntarthatósági értékekkel rendelkező termékek iránti kereslet növekedéséről számolnak be. Az uniós háztartások 2020-ban átlagosan 182-266 euró kiadást takarítottak meg a környezetbarát tervezési és energiacímkézési rendszernek köszönhetően, ami 2030-ig 473-736 euróra emelkedhet a becslések szerint.

A követelmények jelentős munkahelyteremtő hatással is bírnak, a 2020-as évben 346 ezres növekményt eredményezve az állások számában.