A világ újra a fegyverkezési verseny színpadára lépett, ezzel egyértelműen megfordult a 20. század végi leszerelési folyamat, egy forró hidegháborúban vagyunk – jelezték szakértők az MCC Feszten egy hadászattal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön. Arra is rávilágítottak, hogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kap az új fegyverkezési versenyben – írja az Index.hu.
Készítő: Yang jia
|
Forrás: Yang jia – Imaginechina
Szerzői jog: Yang jia – Imaginechina
China is pursuing military capability to operate as far as the Indian Ocean and the western Pacific, as the countrys growing demand for oil and natural gas makes strategic sea routes more important, the Pentagon said. New weapons and carriers give China an increasing ability to operate far afield, and it continues a military buildup opposite Taiwan even with improved economic ties across the strait, the U.S. Defense Department said in an annual report to Congress released Monday (16 August 2010). The report outlines Chinas use of naval forces, ballistic missiles and air power to extend its influence to areas where the U.S. also is seeking more and stronger alliances.
A hidegháború idején, különösen az 1950-es és 1960-as években, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fegyverkezési verseny dominálta a világpolitikát. A cél többek között az elrettentés és a katonai fölény biztosítása volt, ami az atomfegyverek számának drasztikus növekedéséhez vezetett.
A csúcsponton a globális nukleáris arzenál meghaladta a 70 ezer atomtöltetet.
– világított rá Bendarzsevszkij Anton a „Globális káosz, a jövő fegyverkezési versenye” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen az MCC Feszten. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója jelezte, hogy az 1970-es és 80-es években egy sor stratégiai leszerelési szerződés született, a nukleáris robbanótöltetek száma is 12 ezer környékére csökkent. A folyamatot segítette, hogy a Szovjetunió nem bírta gazdaságilag a versenyt, ezt követően pedig az európai országok teljesen letekerték a hadipari kiadásokat.
Az utóbbi évtizedben azonban újra fellángolt a fegyverkezési verseny, az országok egyre többet áldoznak katonai kiadásokra.
Újabb eszkalációs spirálban vagyunk, ami a hidegháborús 50-es, 60-es évekhez fogható
– fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. Erőteljes fegyverkezés indult például Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Oroszországban is. Az orosz fegyverkezési program 2021-ben futott ki, egy évvel később pedig háborút indított Ukrajna ellen – emlékeztetett az Oeconomus igazgatója. Most már a NATO-országok kétharmada a GDP 2 százalékánál magasabb összeget költ a hadiiparra. Ez a ciklus még hosszú időkig velünk lesz, véli a szakértő.
Őrületes katonai költekezés
„Egyértelműen fegyverkezési verseny zajlik a világban” – erősítette meg Balogh István a NATO állandó képviselője, egyben nagykövet. Ezt azzal támasztotta alá, hogy
a globális katonai kiadások a kilencedik egymást követő évben növekednek,
ez tavaly hozzávetőleg 2200 milliárd amerikai dollár lehetett. Az adatszolgáltatás nem mindenhol transzparens, ezért ennél jóval nagyobb lehet a katonai kiadásokra költött összeg – tette hozzá.
Ha megnézzük a belső arányokat, akkor minimum 23 olyan szövetségest tartunk számon, amely eléri a NATO által elvárt 2 százalékos küszöböt
– jelezte Balogh, megjegyezve, hogy ez csak a küszöb, és nem a plafon. Az elmúlt 10 évben most fordult elő először, hogy az Egyesült Államok a szövetségi kiadásoknak „csupán” a 68 százalékát adja, korábban ez 75–80 százalék volt, ebből is leszűrhető, hogy más országok feltekerték a katonai költekezésüket. Elmondta, hogy az ázsiai térségben Kína kezd olyanná válni, mint a nyugati világban az Egyesült Államok, ugyanis a térségben a legtöbbet költi a hadiiparra.
