Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint az évszázad végére évente 85 ezerrel nőhet a kánikula miatti halálesetek száma.
A jelenlegi szám háromszorosára nőhet 2100-ra a hőség okozta halálozások száma Európában, ha a döntéshozók nem változtatnak a jelenlegi klímapolitikán. A The Lancet Public Health lapban megjelent kutatás szerzői szerint komoly lépésekre van szükség – írja a phys.org.
Jelenleg évente 407 538 emberéletet követel az extrém hőmérséklet, ebből 363 809 köthető az alacsony, 43 729 pedig a magas hőmérséklethez. Ha három Celsius-fokos felmelegedéssel számolunk, 128 809 főre emelkedik a hőség és 333 703 főre csökken a hideg okozta halálesetek száma, ez összesen 462 512 emberélet. E számítás szerint tehát 13,5% százalékos növekedésre kell számítanunk a halálozásban, vagyis összességében 55 ezerrel többen halhatnak majd meg évente, de ha csak a meleg okozta haláleseteket nézzük, 85 ezres az emelkedés.
A hideghez köthető halálozások száma a kutatás szerint egész Európára vetítve csökkenni fog, azonban bizonyos országokban, például Írországban majdnem a jelenlegi duplájára nőhet. A hőség Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Franciaország bizonyos részeit sújtja majd leginkább. Az elöregedő társadalmakat fokozottan veszélyezteti a hőmérsékletváltozás, a kutatók a 20 és 85 év felettiek adatait vizsgálták, felhívták a figyelmet, a 85 év felettiek fokozott kockázatnak vannak kitéve. David García-León, a Közös Kutatóközpont, az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szervének kutatója kiemelte, olyan intézkedésekre van szükség, melyek célzottan védik az érintett területeket és a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait.
Ez az első olyan kutatás, amely egész Európára kiterjedően vizsgálja, hogyan változik majd a magas és alacsony hőmérséklet okozta halálozások száma. A kutatók harminc európai ország 1368 régiójának adatait felhasználva modellezték mi várható az évszázad végéig. A becslést a globális felmelegedés négy szintjére készítették (1,5 °C, 2 °C, 3 °C és 4 °C), tizenegy különböző éghajlati modellt használtak fel.
Az Eurostat adatait és az EUROPOP2019 népesség-előrejelzéseit használták fel. Ezek segítségével modellezték, a jelenlegi éghajlat és népesség-, a jelenlegi éghajlat és az EUROPOP2019 népesség-előrejelzései alapján kirajzolódó népességre vonatkozó becslés és a jövőbeli éghajlat (különböző felmelegedési szintek mellett) és jövőbeli népességkitettség kombinációját. Az éghajlati és demográfiai változások jövőbeli halálozásra gyakorolt együttes hatását az első és a harmadik eset közti különbségből, a demográfiai változásoknak a jövőbeli hőmérsékleti többlethalálozásra gyakorolt hatását a második és az első eset közötti többlethalálozás különbségének kiszámításával különítették el, az éghajlat hozzájárulása a demográfiai dinamikával meg nem magyarázott maradék változásnak felel meg.
Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi megállapodás szerint a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen.
