Hogy lehet felelősséget vállalni egy 10-15 éves autó műszaki állapotáért? Egyre több autókereskedőt és vásárlót foglalkoztat a kérdés, amire nincs egyszerű válasz.
Fotó: alapjarat.hu
A dilemmát fokozza, hogy január óta reklamáció esetén a korábbi hat helyett tizenkét hónapig a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, és az a vásárlás után ment tönkre.
Mi van, ha nem tudja bizonyítani, illetve mit tehet a vásárló, ha nem akar fölöslegesen harcolni?
Tavaly 820 ezer használt autót adtak el Magyarországon, ami új rekordnak számít, ráadásul ez a mennyiség közel duplája az egy évtizeddel korábbinak. Az eladott autók kétharmada minimum tízéves, a teljes autóállomány átlagos kora tizenöt év. Egy részüket magánszemélyek adták-vették egymás közt, és ha az autó elromlott, ilyen esetekben mindig a vevőnek kellett bizonyítania, hogy rejtett hibás autót sóztak rá.
Mindez nem változott, fordulat viszont, hogy
januártól szigorúbb szavatossági szabályok védik azokat, akik magánszemélyként kereskedésből vásárolnak használt autót,
vagyis, ahogy a jog fogalmaz, fogyasztói szerződést kötnek. Ez a szerződési forma nagyon erősen védi az autóvásárlókat, feltéve, hogy tisztában vannak a jogaikkal és olyan kereskedésben vásároltak, amely nem szokott bújócskázni.
Amint elromlik az autó, azonnal szólni kell a kereskedőnek és egyeztetni a továbbiakról. Meg lehet kérni, hogy küldjön autómentőt és saját szervizében vizsgálja ki a hibát, esetleg javítsa meg. Ha egy autó a szerződéskötést követő első éven belül megy tönkre, akkor a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, és nem előtte. Korábban hat plusz hat hónapos határidő szerepelt a törvényben, vagyis az első félévben a kereskedőnek kellett bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, a másodikban pedig a vevőnek, hogy rejtett hibás autót adtak el neki. (A változásról a 373/2021. (VI. 30.) kormányrendelet tizenegyedik paragrafusa ír bővebben.)
Már az eddigi határidő miatt is sok autótelepen szívták a fogukat, mert úgy gondolták, hogy képtelenség felelősséget vállalni egy tizenéves, több százezer kilométert futott autó állapotáért. Nagyjából az volt az ökölszabály, hogy minden vevő vegye tudomásul, hogy egy használt autóval nagyobb kockázat jár, pontosan ezért olcsóbb, mint egy új.
Valójában viszont az autókereskedő érdeke, hogy idejében kezelje a reklamációkat, illetve fizesse a hiba kivizsgálásának költségét dr. Gombolai Éva jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító munkatársa szerint. Úgy látja, hogy az év eleji változásnak akkor lesz jelentősége, amikor a felek nem tudnak peren kívül megegyezni, és az ügy bíróságra kerül. A törvény szakkérdésként kezeli a műszaki problémákat, vagyis egy perben a kereskedőnek kell igazságügyi szakértői vizsgálatot kezdeményeznie a helyzet tisztázására, és nem fordítva. Amikor egy kirendelt szakértő nem teljes bizonyossággal állapítja meg a hiba keletkezési körülményeit, akkor a bíróság valószínűleg a vevő mellé áll majd, a kereskedő kénytelen lesz fizetni a javítást és a szakértői vizsgálat díjával súlyosbított perköltséget is, tehát az ügy könnyen a körmére éghet.
A további részletekről dr. Gombolai Éva jogtanácsossal, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító munkatársával beszélgetett a Telex.
