Január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések – ez derül ki a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényből. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban a módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:

• Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára (a jelenlegi törvényben januárjára) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
• A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február (a jelenlegi törvényben január) hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
• A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában (a jelenlegi törvényben első negyedévében), hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

  Farkas András szerint azonban

  a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen.

  Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ezt az indokolta, hogy január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik.

  A módosításnak azonban van egy feltehetően nem szándékolt mellékhatása is: azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra. Így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

  A javaslat emellett megerősíti a 13. h