Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő szerint ugyanez vonatkozik arra is, ha valaki hozzátartozói nyugdíjat kapna, tehát ott is a kedvezőbb összeget veszik figyelembe.
Sokan tolják ki a nyugdíjba vonulás időpontját, akár azért, mert még tovább szeretnének dolgozni, akár azért, mert így több pénzt kaphatnak. A nyugdíj összege ugyanis nemcsak a szolgálati időtől, hanem a nyugdíjalapot képező keresettől is függ.
Jó hír továbbá, hogy aki nyugdíj előtt kérte a rögzítést, és később vonul nyugdíjba, az is a magasabb összeget kapja majd. A nyugdíjtörvény biztosítja, hogy veszteség senkit ne érjen, hiszen a nyugdíj összegét a rögzített nyugdíj és a tényleges nyugdíj közül a nagyobb alapján állapítják meg.
Az éves nyugdíjemelések miatt a korábban rögzített nyugdíj összege is növekszik, így ha valaki évekkel később megy nyugdíjba, akkor sem kell attól tartania, hogy rosszul jár. Ráadásul a régi kereseteket is igazítják az aktuális szinthez, így senki sem marad le a fizetések növekedése miatt.
Ráadásul, ha valaki a rögzítés után is tovább dolgozik, az szerezhet további szolgálati időt is, mert a nyugdíj rögzítése még nem jelenti azt, hogy hivatalosan nyugdíjas lenne. Szóval, aki akar, nyugodtan dolgozhat, és így tovább növelheti a későbbi nyugdíja összegét.