Kiemelt fotó: illusztráció, MTI/Vajda János

A legújabb és eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány kis mértékű növekedést mutatott a neurológiai, vér- és szívvel kapcsolatos problémákat nézve azok esetében, akiket beoltottak a koronavírus ellen. A Global Vaccine Data Network vizsgálata 99 millió beoltott személy egészségügyi problémáit elemezte világszerte. Az eredmények szerint a Pfizer, a BioNTech és a Moderna által gyártott mRNS alapú oltások szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek fokozott kockázatát, míg az Oxfordi Egyetem által fejlesztett és az AstraZeneca által gyártott vírusvektor-vakcinák esetében az agyi vérrög egy típusának megnövekedett kockázatát tárták fel.

A vírusvektor-vakcinák Guillain-Barre szindrómával, egy olyan neurológiai rendellenességgel is összefüggésbe hozhatók, amely során az immunrendszer tévesen megtámadja a perifériás idegrendszert. Globálisan több mint 13,5 milliárd adag COVID-vakcinát adtak be az elmúlt három év során, Európában több mint 1 millió életet mentve meg.

ENNEK ELLENÉRE EGY KIS SZÁZALÉKBAN AZ OLTÁSOK SZÖVŐDMÉNYEKET OKOZTAK, VITÁT GERJESZTVE AZ ELŐNYÖKRŐL ÉS AZ ÁRTALMAKRÓL.

A Global Vaccine Data Network által végzett kutatást a Vaccine folyóiratban tették közzé. A tanulmány 13 „különleges érdeklődésre számot tartó mellékhatást” vizsgált nyolc országban beoltott 99 millió ember körében, hogy azonosítsák a vártnál magasabb esetszámokat. Az összesített adatok felhasználása növelte a ritka esetek azonosításának lehetőségét, amelyek esetleg elkerülhették volna a figyelmet, ha csak kisebb populációkat vizsgálnak.

Az mRNS vakcinák után következő myocarditis vagyis a szívizom gyulladása konzisztensen megfigyelhető volt az első, második és harmadik dózis után is. A legmagasabb növekedést a Moderna vakcinájának második adagja után észlelték. Az említett vakcina első és negyedik dózisa is összefüggésbe hozható volt a szív külső burkának gyulladásának gyakoriságával.

A kutatók statisztikailag jelentős növekedést találtak a Guillain-Barre szindróma esetében az Oxford által fejlesztett ChAdOx1 vagy „Vaxzevria” vakcina első adagja utáni 42 napon belül, amit mRNS vakcinák esetén nem tapasztaltak.

A tanulmány szerint az Oxford által fejlesztett ChAdOx1 vagy „Vaxzevria” vakcinánál háromszoros növekedés volt tapasztalható az agyi vénás sinus trombózis – egy agyi vérrög típus – esetében. 69 eseményt regisztráltak, az elvárható 21-gyel szemben.

A tanulmány a gerincvelő gyulladását is azonosította a vírusvektor vakcinák utáni vizsgálatban, továbbá az agy és a gerincvelő duzzanatát és gyulladását mind vírusvektoros, mind az mRNS vakcinák esetében. Hét akut disszeminált encephalomyelitises esetet figyeltek a Pfizer-BioNTech vakcina után, szemben a várt kettővel.

A különös érdeklődésre számot tartó nemkívánatos szövődményeket az immunizálással való, előre megállapított összefüggések, az immunitással kapcsolatos állapotokról már ismert információk és a preklinikai kutatások alapján választották ki. A vizsgálat nem figyelte a poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómát, vagy POTS-t, amelyet egyes kutatások a Covid vakcinákkal hoztak összefüggésbe.

A Yale School of Medicine külön tanulmányt tett közzé, amelyben a több mint 240 felnőttnél, akiket krónikus oltás utáni szindrómában szenvedőként azonosítottak, a testmozgás-intolerancia, a túlzott fáradtság, a zsibbadás és az „agyi köd” is a gyakori tünetek között szerepelt. A szindróma oka még nem ismert, és nincsenek diagnosztikai tesztek vagy bizonyított gyógymódok.