Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Itt a törvénytervezet, jelentősen átalakítaná a magyar építőipart is a kormány


Már elérhető az a nagyszabású törvénytervezet, amely egy tudatosabb építőipart hozna létre Magyarországon. Ezt várhatóan februárban nyújtják be a parlamentnek.

Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széles körű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki – írja a Magyar Építők.

A korábbi információknak megfelelően a törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amelyekben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nemrég nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg.

A lap azt írja, hogy a tervezetet a februárban induló ülésszakon nyújtják be a parlamentben.

Az építésügyi miniszter az ÉVOSZ évzáró konferenciáján elmondta: arra törekednek, hogy a szakma döntse el, mi legyen a szakmával. Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását.

A testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amelyek alapján az építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A Tanács hatáskörébe többek közt az alábbiak kerültek:

  • az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
  • az állami építési beruházás típusonként és építményfunkciónként eltérő szerződésminták;
  • egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
  • az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése (a vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések felülvizsgálata alapján);
  • a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere (amely szintén egy hangsúlyos elem volt Lázár János beszédében az ÉVOSZ-gálán);
  • az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.

A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő Tanács tagjait is ismerteti, eszerint

  • a miniszter,
  • a Magyar Államkincstár,
  • a Magyar Mérnöki Kamara,
  • a Magyar Építész Kamara,
  • az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
  • a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
  • a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  • a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  • a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
  • a Nemzeti Kulturális Tanács,
  • a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  • az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
  • a Gazdasági Versenyhivatal,
  • a Közbeszerzési Hatóság,
  • a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint
  • az országos főépítész vesz részt a Tanács munkájában, amely döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg.

A Magyar Építők cikke szerint a Tanács hatályába került fenti területek közül az építőipar számára az egyik legfontosabbnak a BIM kérdéskörre számít, erre számos elem vonatkozik a tervezetben.

Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a BIM alkalmazását. Ugyanakkor a teljes szakma számára jelentős kihívást jelentő BIM bevezetése nem egyik napról a másikra történik meg. A 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket még nem kell alkalmazni.

Emellett a miniszter gazdaságossági szempontok alapján eltérhet a BIM-alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától.

Szintén a Tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák,hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk. Szintén fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéséhez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel.

A Magyar Építők cikkében összegzésképp arról ír, hogy a a tervezet gyakorlatilag újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát. Meglátásuk szerint a számos kihívással járó megvalósulása esetén több ponton jelenthet elmozdulást a tervezet céljai között is megfogalmazott költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet irányába. Azt is megjegyzik, hogy a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium alig hét hónap alatt készítette el az új alapokra épülő építésügyi törvénytervezetet, amely hamarosan a parlament elé kerülhet.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük