Bár a nyugdíjak 45 százalékkal nőttek a Fidesz-kormány tíz éve alatt, mivel az árak jobban növekedtek, ma egy nyugdíjas alig valamivel tudna többet vásárolni, mint 2010-ben. A Privátbankár immár 13 éve vizsgálja meg minden hónapban, hogy egy nagybevásárlást egy átlagember mennyiszer tud lebonyolítani a jövedelméből.

Az elemzésből a júliusi adatok szerint az olvasható ki, hogy egy átlagbérből élő ember 12-szer tud bevásárolni a legalapvetőbb élelmiszerekből (2010-ben ez a szám 8,9 volt), míg egy nyugdíjas a 2010-es 6,5 után 6,7 alkalommal tudja ugyanezt megtenni, vagyis az idősek helyzete gyakorlatilag semmit nem javult.

– Egyáltalán nem használunk nagy szavakat, amikor azt mondjuk, a jövedelem mentén kettészakadt a társadalom – elemezte a Blikknek a helyzetet Gáspár András, a Privátbankár szerzője.

– Míg a reálbérek 95 százaléknyit emelkedtek az elmúlt tíz évben, addig a nyugdíjak esetében csak szinten tartás folyik, vagyis az infláció emelkedését még követi, de a béremelkedést már nem. Ez egy jövedelmi ollót eredményez, ami egyre nagyobbra nő, és félő, hogy a helyzet még romlik is majd – mondta a szakértő.

A nyugdíjasoknak emellett nemcsak a bevásárlásra, hanem az egészségügyi kiadásokra, gyógyszerek vásárlására vagy orvosi vizsgálatokra is többet kell költeniük az átlagosan 142 ezer forintos nettó nyugdíjból, ami tovább nehezíti a helyzetüket. A nyugdíjszakértő szerint van megoldás, de azt nem tudni, valaha átállunk-e erre a rendszerre.

– Ausztriában van az én egyik kedvenc példám, ott ugyanis sávos rendszerben zajlik a nyugdíjemelés – mondja Farkas András nyugdíjszakértő.

– Öt sáv van, a kiemelten nagy nyugdíjban részesülőktől az egészen keveset kapókig. Az emelés azonban ezeknek a sávoknak a figyelembevételével történik, vagyis nyugdíjemeléskor figyelnek arra, hogy a kisnyugdíjasok nagyobb mértékű emelést kapjanak azoknál, akiknek a havi járandósága magasabb. Megoldás lenne még a svájci indexálás bevezetése, aminek a lényege, hogy felerészben az inflációt, felerészben pedig az átlagbér növekedését vennék figyelembe a számításnál – tette hozzá.

Itt fizetik a legtöbbet:

1. Alkalmazásfejlesztők, programozók bruttó 576 ezer

2. PLC-programozók 524 ezer

3. Coachok, tanácsadók 497 ezer

4. Ingatlanközvetítők 432 ezer,

5. Klímaszerelők 359 ezer

6. Hegesztők 316 ezer

7. Műkörmösök 310 ezer

8. Villanyszerelők 298 ezer

9. Autószerelők 295 ezer

10. Sportedzők 278 ezer

A Privátbankár elemzését szemléző Mfor.hu megjegyzi, hogy nem csak a jövedelmi olló nyílt egyre nagyobbra, hanem a társadalom leszakadó rétegei a megtakarításaikat sem tudták gyarapítani, és itt is a nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben. Az elemzés szerint a szinten tartással egyáltalán nem lehet előrelépni, s egy váratlan kiadás még jobban megterheli a családi költségvetést.