A CDU/CSU és az SPD frakciója kedden Berlinben jelentette be, hogy megegyezés született az épületenergetikai törvény átfogó módosításáról. Az illetékes minisztériumoknak húsvétig kell elkészíteniük a törvénytervezetet, amely új nevet is kap: ezentúl épületkorszerűsítési törvényként hivatkoznak majd rá.

Jens Spahn, a CDU/CSU frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy eltörölik az előző kormánykoalíció sokat vitatott tiltási tervét.

A legfontosabb változás a korábbi előírás eltörlése, amely szerint az újonnan beszerelt fűtésberendezéseknek legalább 65 százalékban megújuló energiát kellett használniuk.

Ez a követelmény az SPD szerint is meghatározó vitapontot jelentett, mivel a CDU/CSU álláspontja szerint a szabályozás indokolatlanul az elektromos hőszivattyúkat részesítette előnyben. A reform értelmében ismét szabadon választhatóvá válik az összes fűtéstípus, legyen szó hőszivattyúról, hibrid rendszerről, biomasszáról, illetve gáz- vagy olajfűtésről. A két frakció közös dokumentuma szerint a cél továbbra is az, hogy az új berendezések „túlnyomórészt CO2-mentesek” legyenek, a döntést azonban a tulajdonosokra bízzák. Ehhez az ingatlantulajdonosok helyett a szolgáltatókra tolják a zöldítési kényszert:

Az új gáz- és olajfűtések üzemeltetéséhez úgynevezett zöldgáz- és zöldolaj-kvótát vezetnek be, ez arra kötelezi a beszállítókat, hogy fokozatosan növekvő arányban keverjenek klímabarát összetevőket a hagyományos tüzelőanyagokba.

Ilyen összetevő például a földgáz esetében a biometán, az olajnál pedig a zöld hidrogénből előállított szintetikus üzemanyagok (e-fuel). A tíz százalékos kvóta 2029-től lép életbe, ezt követően 2040-ig három lépcsőben emelik tovább az arányt. A megoldás fogadtatása azonban vegyes.

Kritikusok már ennél a tervnél is vannak: Ingbert Liebing, a Helyi Közművek Szövetségének (VKU) ügyvezető igazgatója a Handelsblattnak arról beszélt, hogy a kötelező zöldgáz-kvóta a szűkös kínálat miatt nem jelent megoldást, sőt, inkább súlyosbítja a helyzetet.

A klímabarát fűtésrendszerekre való átállást ösztönző, több milliárd eurós állami támogatási rendszer fennmarad, finanszírozása pedig legalább 2029-ig biztosított.

A fűtéscsere esetén az állami hozzájárulás mértéke akár a 70 százalékot is elérheti. Az alaptámogatás mellett igénybe vehető egy átállást ösztönző gyorsasági bónusz, valamint további kedvezmény jár azoknak a háztartásoknak, ahol az éves jövedelem nem haladja meg a 40 ezer eurót. A fűtéscserére igényelhető támogatás maximális összege 21 ezer euró.

A reform a települési hőtervezést is egyszerűsíti, a 15 ezer fő alatti településeknél például akár 80 százalékkal is csökkentik az adminisztratív terheket. A korábbi jogszabály értelmében a százezer fő feletti városoknak 2026. június 30-ig, a kisebb településeknek pedig 2028. június 30-ig kell benyújtaniuk hőtervüket. Ebben a dokumentumban jelölik ki többek között a távhőhálózatok bővítési zónáit. Lényeges változás, hogy a különösen régi kazánok üzemeltetését tiltó rendelkezéseket teljesen eltörlik, a már meglévő fűtésberendezések pedig továbbra is használhatók maradnak.

A módosítások hatásainak felülvizsgálatát 2030-ra tervezik.

A lépésnek nemcsak német, hanem EU-s dimenziója is van: az Európai Unió precedensértékű jogszabálya lehetett volna a Berlin által eddig szorgalmazott rendszer a gázkazánok fokozatos betiltásához. Erre ugyan konkrét terv még nem volt, de már aktívan tárgyaltak róla a tagállamok, mivel az Európai Parlament és a Bizottság politikai terve is célul tűzte ki.