Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Inváziószerűen elszaporodott az aranysakál

Az 1990-es évekig úgy nőttek fel nemzedékek, hogy aranysakállal nem találkozhattak, de állományuk ma már védett fajokat is veszélyeztet, írja a vaol.hu.

Fotó: vadaszlap.hu

A portál beszámolója emlékeztet, hogy az aranysakál a 19. századig Magyarországon az ártéri ligeterdők, nádasok lakója volt. Eredeti élőhelyeit, az urabanizáció növekedése, nagy folyószabályozások és a nagy táblás mezőgazdaság tüntette el. Az 1940-es évekre már csak elszigetelt populációi maradtak Délkelet- és Kelet-Európában. Bulgária kivételével szinte egész Európából kiirtották.

Magyarországra a Balkán illetve a Kaukázus irányából telepedett vissza, már a 80-as évektől észlelték rendszeresen az első kóborló sakálokat. Az első hazai szaporodó példányokat a kilencvenes évektől mutatták ki.

Vitás helyzet

Kenesei István, a Vasi Vadgazdálkodók Védegyletének fővadásza arról beszélt, az aranysakál kezdetben védett volt Magyarországon, a természetvédők örültek, hogy egy honos faj került vissza a faunába. Megítéléséről kezdettől élénk vita bontakozott ki.

Sokan úgy vélték, hogy ez, a rókánál erőteljesebb, a farkaséhoz hasonló intelligenciával rendelkező, óvatos ragadozó, állományszabályozó hatásával jótékony hatással lesz a természetes állatvilágra. Mára kiderült, hogy egy inváziószerű jelenségről van szó, mely ma már veszélyezteti az őzet, a dám, a muflon és a vaddisznó szaporulatát, de védett állatfajokat is. Kemény küzdelemmel elértük, hogy feloldották a védettséget. Kezdetben a július 1-től február végéig volt a vadászidénye. Ma már egész évben vadászható

– magyarázta.

Az aranysakálról korábban sokan úgy gondolták, hogy vesztésre ítélt faj, de mára a kontinens legsikeresebb ragadozójának nevezhetjük.

Kenesei István szerint a sakál országos terítéke 1995 óta exponenciális növekedést mutat.

Húsz éve még csak 38 példányt ejtettek el. 2010–11-ben már átlépte az éves teríték az ezer példányt, 2020-ban pedig már 11.283 példányt lőttek. Az országos teríték háromnegyede Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyében él. Akusztikai felmérésekből arra következtetnek, hogy a rókával azonos nagyságrendű a létszámuk. Érdekesség, hogy a mentő vagy a tűzoltó autó szirénájára is válaszolnak

– számolt be a szakember.

Végezetül hozzátette, a sakál óvatos állat, nehéz vadászni. Ravaszabb a rókánál, a csapdákat kiszagolja. Éjszakai állat, de megfigyelték, hogy az etetőhelyre nappal is rájárt. Egyszerre akár 7–11 kölyköt is ellik.

A lakott területeket Vas megyében egyelőre elkerüli, de somogyi megfigyelések arra utalnak, hogy egyre közelebb merészkedik a településekhez.

Nagyragadozók szabadon

Az óvatos aranysakált nemrégiben fényes nappal, csapatosan kapták lencsevégre, sőt keresőkutyákkal is a nyomukban vannak. Közben terjednek a hírek, miszerint farkasok támadtak egy kutyára Heves megyében, a kutya nem élte túl a látogatást. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek jelentések medveészlelésről, legutóbb Miskolcon találtak két kóborló egyedet. Míg Erdélyben, Székelyföldön egyre gyakoribb az ember és medve közötti konfliktus – elég csak a legutóbbi medvetámadásra, a tusnádfürdői polgármester levelére vagy a medvéket etető személyek megbírságolására gondolni -, addig idehaza is egyre gyakrabban találkoznak medvével, például Bercelen, Petőfibányán, a Mátrában, de lepett meg biciklist és horgászt is.

Forrás: vaol.hu