Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Így változna a szabadságolás: módosítanák a Munka Törvénykönyvét


December elején kerülhet a parlament elé az a csomag, ami a Munka Törvénykönyvének módosításait tartalmazza.

A Munka Törvénykönyvének módosítása azzal a céllal jött létre, hogy megfeleljen a kiszámítható munkafeltételekről, illetve a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló brüsszeli irányelveknek.

“Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz” – hangsúlyozza az Unió alapjogi chartája.

A javasolt új szabályozás szerint a gyermek születése után:

  • 2 hónapon belül 10 apanap,
  • a gyermek három éves koráig pedig 44 napnyi szülői szabadság jár majd.

Emelett a garantált szabadság, vagyis a 20 nap mindenkinek jár. Ehhez járhatnak pótszabadságok:

  • az életkor alapján járó pótszabadság, ami legfeljebb 10 munkanap,
  • a gyermekek 16 éves koráig járó pótszabadság, ami gyermekenként 2, de egy évben legfeljebb 7 munkanap,
  • a fogyatékossággal élő gyerekek után plusz 2 nap,
  • a sugárzásnak kitett vagy föld alatt dolgozó, illetve súlyosan egészségkárosodott dolgozóknak 5 nap

A szabadságok kivételének módja is változik. A fő szabály, hogy a szabadságot a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy annak időtartama folytatólagosan legalább 14 nap legyen, valamint a dolgozó az alapszabadsága harmadát akkor veheti ki, amikor akarja.

A mostani módosítás lényege, hogy a munkáltató nem köteles szabadságra engedni dolgozóját “kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén”. Ha ugyanis egy cégnél egyszerre túl sokan mennek el szabadságra, akkor az az adott munkahely számára veszélyes helyzetet teremthet.

A normál szabadság mellett a magyar szabályozás szerint a gyermek kétéves koráig vehető igénybe a gyermekgondozási díj (gyed), ami mellett 2014-től teljes állásban is lehet dolgozni. 2014-ig annak a szülőnek járt a gyed, aki felfüggesztette a munkáját, ők leginkább a nők voltak. 2014-től ez megváltozott, így már a férfiak is szívesebben mennek gyedre és mellette akár nyolc órában dolgoznak is. 2019-ben több mint 13 ezer férfi vette igénybe a gyedet, ami az országos átlag 12,8 százaléka volt. A statisztikák szerint ott igénylik nagyobb arányban a férfiak a gyedet, ahol az alacsony bérek miatt jobban számít, hogy kinek a keresete után folyósítják – írja a Ripost.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük