Közzétette - Kategória - Egészség- és életmód tippek - Házi praktikák

Így nullázzák most a villanyszámlát az élelmes magyarok: teljesen legális, ez a módszerük

Nem sokat javult a helyzet megújuló energia használatot illetően Magyarországon 2009 óta a hűtés-fűtés területén: akkor még 17 százalékos arányban használtunk ilyen energiaforrásokat, míg a legfrissebb adatok alapján ez az arány mindössze 18,1 százalékra nőtt az elmúlt (több mint) tíz év alatt. Pedig ez nem csak a fenntarthatóság miatt lenne fontos, hanem a magyar háztartások is jelentős összegeket takaríthatnának meg a rezsin. 2021-ben viszont már ideje rákapcsolni: ugyanis az idei évtől épülő ingatlanok esetében követelmény, hogy az energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrás fedezze. A szintén idén bevezetett felújítási támogatás, illetve a régebb óta futó falusi csok most új lendületet adhat az otthonokban a megújuló források használatának, fűtéskorszerísétéseknek, és főként a napelemes rendszerek telepítésének. Lássuk, mekkora hátrányt kell ledolgoznia a magyaroknak, ha meg akarják közelíteni az osztrák, a horvát, a szlovák, sőt a román(!) arányt a hűtés-fűtésre felhasznált megújuló energia mutatókban.

Egy új szabályozásnak köszönhetően 2021. január 1-től kezdve új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, mivel ennek kiszámítása során figyelembe kell venni pl. az épületben felhasznált energiahordozókat is, azaz azt, hogy gázzal, tűzifával vagy távhővel fűtünk. Ha ez a feltétel nem teljesül, ugrott a használatbavételi engedély.

Ugyanakkor nem csak az új ingatlanok esetében törhetnek előre a megújuló energiahordozók: a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az új előírásokat. Ráadásul az idén bevezetésre került otthonfelújítási támogatás (és hitel), valamint a 2019. július 1-jétől bevezetett falusi csok mind támogatja a fűtéskorszerűsítést. A trendekből is az látszik, hogy a magyar háztartások egyre gyakrabban alkalmaznak megújuló energiaforrásokat, mint például a napelem, és az egyes támagátosok összegét is gyakran erre veszik fel.

A GKI és a Masterplast közös felmérése azt kutatta, hogy az elkövetkező két évben a felújítási programban részt venni szándékozók várhatóan milyen konkrét feladatok elvégzését szeretnék részben állami támogatás segítségével finanszírozni. A két legnépszerűbb cél a fürdőszoba, illetve a belső tér felújítása (ez utóbbi a belső fali, padló-, álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását jelenti). A válaszadók valamivel több, mint negyede gondolkodik a külső nyílászárók cseréjében, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésében. Lényegében minden ötödik válaszadó szeretne hőszigetelési és tetőfelújítási munkákat végeztetni.

A felmérés szerint a családi házakban élők számára – a fentebb említetteken túl – a kerítés építése, felújítása (az említési gyakoriság körükben 26%), a terasz, erkély, előtető felújítása és építése, illetve a napelemes vagy napkollektoros rendszerek kiépítése (17-17%) az átlagosnál jóval fontosabb. A fővárosiak körében a klímaberendezések beépítése és cseréje, a napkollektor és napelemes rendszerek telepítése, cseréje, illetve a térburkolatok kiépítése esetében a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők aktivitása kiemelkedően magas, jelezve, hogy ezeknek a munkáknak az elvégzése manapság is a luxus kategóriájába esik.

Jelentős hátrányban vagyunk

Az EU-ban az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a megújuló energiaforrások használata: 2009-ben még 16,8 százalékos volt ezek aránya a hűtés-fűtés területén, míg az Eurostat legfrissebb, 2019-es adatai szerint már 22,1 százalék ez az arány. Magyarországnak nem sikerül ennyit javítania: 2009-ben 17, 2019-ben 18,1 százalékban használt a lakosság megújuló energiát fűtésre-hűtésre. Az Unió országai közül a svédek évek óta toronymagasan vezetnek a megújuló energiaforrások használatában: náluk 66,1 százalékban ilyen forrásokat használnak. Őket a lettek követik 57,8 százalékkal, amit a finnek alig lamradva követnek a maguk 57,5 százalékával.

Meglepő, ha megnézzük a sereghajtó országokat, nem Bulgáriát (35,5%), Romániát (25,7%) vagy éppen Magyarországot (18,1%) találjuk a lista végén, hanem a hollandokat (6,3%), az íreket (7,1%) és az angolokat (7,8%). A sorrend nagyjából ugyanaz, mint a múlt évben, bár néhol még csökkent is a megújuló források használata, mint Észországban (52,3%), Cipruson (35,1%), minimálisan az osztrákoknál, szlovéneknél, görögöknél, és nálunk. A szlovákok viszont 10,6-ról 19,7-re javították az arányukat!

A statisztika furcsaságaihoz hozzátartozik, hogy az Eurostat szerint megújuló energi használatnak minősül az is, ha valaki tűzifával fűt – ennek használata pedig Kelet-Európában megdobja a statisztikákat. “Zöld energiának” számít ugyanis a biomassza (szilárd bioüzemanyagok): biológiai eredetű szerves, nem fosszilis anyag, amelyet hő- vagy villamosenergia-termelésre lehet felhasználni. Ide tartozik a szén; a fa és fahulladék; a szennylúg; egyéb növényi hulladékok, állati hulladékok, stb. Az viszont nem derül ki a statisztikákból, pontosan mekkora részét adja az egyes megújuló energiahordozók használata az aránynak.

Látható, hogy Románia már 2009-ben is masszívan az EU-átlag felett teljesített, ahogy az is, hogy Magyarországon az utóbbi években mutatkozott csökkenés is, nem csak növekedés. Ezt okozhatja például az is, hogy egyre kevesebben fűtenek tűzifával, biobrikettel. Látható, hogy a horvátoknál, románoknál is volt csökkenés. Azzal pedig, hogy a szlovákok ilyen sokat javítottak az eredményeiken, Magyarország lett az utolsó a szomszédos országokkal versengve (Ukrajnából és Szerbiából nincs adatunk).

Előretörhetnek a megújuló források

Bár feltehetően a megújuló energia alkalmazásában még mindig a biomassza felhasználása tölti be a vezető szerepet Magyarországon, mégis egyre többen telepítenek például napelemes rendszert. A Huawei Technologies Hungary vállalat például nemrég arról számolt be, hogy nem csak egyre több, hanem egyre nagyobb teljesítményű napelemes rendszereket építenek be a magyar háztartások: az elmúlt években duplájára nőtt a telepített rendszerek mérete. A közlemény szerint a legtöbb háztartásban a jelenlegi igények szerint egy 4-5 kilowattos (kW) rendszer is elég lenne az áramfogyasztás kiváltására, ugyanakkor tavaly már az ennél jóval nagyobb teljesítményű, 6, 8, illetve 10 kW-os inverterek voltak a legkeresettebbek.

Egy 6 kW teljesítményű napelemes rendszer egy átlagos, ötfős háztartás áramfogyasztásának nagyjából 23 ezer forintos költségét fedezi egy 100-120 négyzetméteres ingatlannal számolva. A 8 kW-os a villanyszámla kiváltását és a fűtésköltség csökkentését jelentheti, míg egy 10 kW teljesítményű inverterrel szerelt rendszerrel a háztartás teljes áramfogyasztásának és elektromos fűtésének kiváltása megoldható.

A napelemek és más megújuló energiaforrások használatának előretörését hozhatja a 2021-ben bevezetett otthonfelújítási támogatás és a falusi csok felhasználása is. A falusi csok már most is pozitív hatással van a kistelepülések lakásállományának energetikai állapotára, hiszen a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre és / vagy korszerűsítésre kell fordítani. A plusz forrás pedig lehetőséget biztosít nyílászárócserére, szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, és napelemek vagy hőkollektorok telepítésére is.

Támogatásból zöld energia

Az otthonfelújítási támogatás (és hitel) konstrukciót számos háztartás tervezi olyan korszerűsítésekre igénybe venni, amellyek zöldül a hazai fűtési-hűtési energia felhasználás. Azonban nem árt körültekintőnek lenni: azokra a napelemes rendszerekre ugyanis a napelemes rendszerekre vonatkozó bruttó 450 ezer forint/kW értékhatár a kisebb rendszerek esetében alacsonynak bizonyulhat, míg a nagyobb teljesítményű háztartási naperőműveknél a prémium minőség, illetve “extrák” felmerülése esetén képezheti a megvalósítás akadályát. Ahhoz, hogy a támogatással megvalósított napelemes rendszerekre a szaldó elszámolás vonatkozhasson, a használatbavételnek július 1. előtt meg kell történnie, ehhez pedig nagyjából február végéig el kell indítani a projektet.

Az uniós szabályozással összhangban ugyanis 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. 2020 őszén derült ki, hogy a szaldó rendszert felváltó bruttó elszámolásban a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg.

Így aki a felújítási támogatást ilyen rendszer telepítésére igényelné, és a használatbavétel nem történik meg július 1-je előtt, annak már nem fogja megérni több áramot előállítani és visszatermelni, mint amit felhasznál. Erre jelenthet megoldást az energiatárolóval is rendelkező hibrid rendszer, amely a napközben megtermelt, de fel nem használt energiát nem a hálózatba táplálja vissza, hanem egy külső akkumulátorba, így az akár éjszaka is rendelkezésre áll.

Mi számít korszerűsítésnek a falusi CSOK szerint?

Korszerűsítésnek, tehát elszámolható munkának számít a víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése; a fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel; a központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is; az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat. Továbbá elszámolható a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje; a tető cseréje, felújítása, szigetelése; a kémény építése, korszerűsítése.

Ide tartozik még a belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást és a konyhafelújítást; a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30 százalékáig és a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20 százalékáig.

Mindent egybevetve az idén életbelépett új szabályozások és újonnan bevezetett támogatások mind elősegíthetik azt, hogy Magyarország javítson a megújuló energiafelhasználási statisztikáin, és ne hátul kullogjunk a sorban. Könnyen lehet, hogy azért előzünk olyan országokat, mint Németország, Belgium, az Egyesült Királyság, vagy Hollandia, mert rengeteg háztartásban még mindig fával tüzelnek. Pedig rengeteg olyan zöld megoldás létezik, amelybe egyszer kell csak befektetni, és utána búcsút is mondhat az ember a rezsi fizetgetésének.

A Pénzcentrum kérdésére Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke korábban elmondta, hogy egy manapság átlagosnak mondható, körülbelül 8 kW-os rendszer beruházási költsége 2,5 – 3,5 millió forint. A megtérülési ideje pedig 8-10 év a mai lakossági hatósági áras villamosenergia tarifák mellett, amik persze nem örökérvényűek, pár év múlva akár teljesen a fejük tetejére is állhatnak. Mindenesetre sokkal olcsóbb nem lesz valószínűleg az áram, így reális lehet maximum 10 éves megtérülési idővel számolni. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen fejlesztéssel az ingatlan értékét is nagyban meg lehet növelni, ha a jövőben eladásra kerülne sor.

/www.penzcentrum.hu/