A napsütéstől a hőmérsékleten és az esőn át a páratartalomig valamennyi időjárási elem hatással van a vírusok terjedésére – olvasható a Debreceni Egyetem (DE) honlapján. A meteorológiai tanszék vezetője, Szegedi Sándor arról számolt be, hogy mivel a vírusok célja, hogy az emberi testbe jussanak, és ott szaporodjanak, így nagyjából hasonló időjárási körülmények között képesek életben maradni, mint az ember. Éppen ezért terjednek jobban zárt, az időjárási tényezőktől független térben, mint a szabad ég alatt, ahol megannyi hatásnak vannak kitéve.

A 0 és 20 fok Celsius közötti hőmérséklet a legoptimálisabb számukra. A mostani járvány kiindulási helyét jelentő Vuhan tartomány enyhe klímája és a kínai nagyvárosokra jellemző szmog ideális körülményeket teremtett a járvány kitöréséhez. A füstköd lebegő aeroszolrészecskéihez tapadva nagy távolságot megtehetnek a vírusok. Ráadásul Európába érve ugyancsak az évszakhoz képest enyhe, ám borongós idő fogadta a vírust, ami szintén kedvezett a terjedésének – magyarázta Szegedi Sándor.

A hőmérséklet és a páratartalom csak minimálisan van hatással a vírusra,

kivételt csak a jelentősen fagypont alatti hőmérséklet és a rendkívül magas, mintegy 90% feletti páratartalom jelent, amelyek nagy mértékben csökkentik a vírus terjedését.

Az eső kimossa a levegőből a vírusokat, míg a szél rendkívül kétélű fegyver, hiszen akár több tíz méterre is el tudja fújni a betegséget okozó részecskéket.

Az időjárási elemek közül a direkt napsugárzás a járvány legnagyobb ellensége,

hiszen az ultraibolya-sugaraknak baktérium- és vírusölő hatása van, éppen emiatt használják az úgynevezett germicid lámpákat tisztításra, fertőtlenítésre. Ez nagyobb méretben is működik, a napsugárzás ultraibolya-sugarai elpusztítják a különböző felületeken megtelepedett kórokozókat – hívta fel a figyelmet a meteorológus.

A következő hetekben az egyre hosszabb napos időszaknak és a magasabb napállásnak köszönhetően tovább javul a napsugárzás hatékonysága, ami

Hatással van egyébként a koronavírus-járvány az időjárási előrejelzésekre is. Lázár István, a DE TTK Meteorológus Tanszék adjunktusa az egyetemi portálnak elmondta: a méréseket többféle módszerrel végzik, ezek közül az egyik az, hogy a menetrendszerinti repülőgép-járatok a felszállási és leszállási pályájukon, illetve az utazómagasságban mérik az adatokat. Ezeknek az úgynevezett AMDAR-méréseknek (Aircraft Meteorological DAta Relay – repülőgépes meteorológiai adattovábbító rendszer) nagy szerepük van az előrejelzések pontosságában, különösen a változékony időjárási helyzetekben. Ám most gyakorlatilag leállt a légi közlekedés, így ezek az adatok is hiányoznak.

A szakember hozzátette: a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) szimulációi alapján

az AMDAR-mérések nélkül a következő 12 órára vonatkozó előrejelzések pontossága 10-15%-kal esett vissza az északi féltekén a 400 és 100 hPa közötti magasságokon, ami megközelítőleg 7 és 16 kilométeres magasságot jelent,

a déli féltekén ennél kisebb mértékben, ott ugyanis a légiforgalom is csekélyebb.