Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Így alakíthatják át a magyar háziorvosi rendszert: ez várna a betegekre

Mintegy ezer praxisközösségbe szervezné a kormányzat a nagyjából 6500 házi-, és gyermekorvosi praxist – derült ki egy törvényjavaslatból.

A héten a háziorvosi ellátás új szabályainak kialakításáról zajlanak majd az egyeztetések – jelezte már korábban Orbán Viktor. Azt is mondta akkor a miniszterelnök, hogy “a kormány célja az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen, amelynek pénzügyi feltételeit meg fogják teremteni.

Az első egyeztetések a Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara között már meg is történtek, itt kiderült, hogy Pintér Sándor már ismertette a kamara vezetésével az alapellátás átalakításával kapcsolatos kormányzati terveket.

Most ezekről a tervekről szerzett meg információkat a Népszava. A lap birtokába került törvényjavaslattal – az ország 199 járásában plusz a fővárosban – összesen mintegy 1000 praxisközösséget hoznának létre.

A közigazgatási egységek méretétől függően járásonként, illetve fővárosi kerületenként 2-6 praxisközösséggel számolnak.

Egy ilyenben átlagosan hat háziorvos, házi-gyermekorvos valamint az ő munkájukat segítő egyéb szakemberek – ápolók, dietetikusok, életmód tanácsadók, pszichológusok, gyógytornászok – dolgoznának együtt. Ha ez megvalósul, kiderülhet, hogyan lehet kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segíteni a lakosságot. Az előkészítők szerint egy-egy ilyen alapellátó egység kezelheti a területén lévő betöltetlen körzetek betegeit, és biztosíthatja az ügyeleti ellátást is.

A javaslat értelmében a most létrehozott rendszer járási szintű szakmai irányítását a városi kórházak végeznék. Az viszont nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy miként biztosítaná a rendszer az orvosi kamara által elvárt béreket.

A dokumentum szerint egy-egy praxisközösség mintegy évi 36 millió forinttal bővebb finanszírozáshoz juthatna. A lapnak név nélkül nyilatkozó fővárosi háziorvos óvott attól, hogy a praxisközösségekbe szerveződés kötelező legyen. Mint mondta: a háziorvosok közel fele nyugdíjas korú. Az pedig egy felmérésből ismert, hogy az ebben a szektorban dolgozók az átlagnál érzékenyebbek az önállóságukra, ha ezt veszélyeztetve látnák, akkor 30-40 százalékuk azonnal leállna.

Azzal Sinkó Eszter egészség-közgazdász is egyetért, hogy a praxisközösségek létrehozása csak önkéntességre épülhet. “Az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni” – mondja.

/www.penzcentrum.hu/