Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, egymillió ember beoltásához elég koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól.
A magyar gyógyszerészeti hatóság alapos helyszíni vizsgálatok után adta meg az engedélyt az orosz vakcinára, ami Müller Cecília szerint egy biztonságos és hatékony oltóanyag. De mit tartalmaz, és hogyan véd a Szputnyik V vakcina? Elmondjuk.
Az oroszországi Gamaleja Intézet által kifejlesztett Szputnyik V (hivatalos nevén Gam-Covid-Vac) koronavírus elleni vakcina a védőoltások harmadik, azaz legújabb generációjának képviselője, az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik.
A KLINIKAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE ALAPJÁN A KÉSZÍTMÉNY 95 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁGÚ, AMIT KÉT DÓZIS BEADÁSÁVAL LEHET ELÉRNI.
Több országban, köztük Oroszországban, Argentínában és Fehéroroszországban tömegesen oltanak vele, és már 1,5 millióan kapták meg a szert.
KOMOLYABB MELLÉKHATÁSOKRÓL NEM ÉRKEZETT HÍR.
A magyar hatóságok a Szputnyik V-t és az AstraZeneca hasonló elven működő vakcináját szerdán engedélyezték.
Kulcsfehérje DNS-be csomagolva
A SARS-CoV-2 legfontosabb komponensei a fehérjetüskék, e nyúlványokkal kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. A fehérjetüskék azonban egyúttal gyenge pontjai is a vírusnak, felismerésükkel az immunrendszer az előtt el tudja pusztítani a kórokozókat, hogy azok súlyosan károsíthatnák a szervezetünket.
NEM VÉLETLEN TEHÁT, HOGY ELSŐDLEGESEN EZ A VÍRUSFEHÉRJE VAN A POTENCIÁLIS VAKCINÁK ÉS KEZELÉSEK CÉLKERESZTJÉBEN.
A Szputnyik V a fehérjetüskéket (vagyis az antigéneket) a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig az orosz kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.
Az adenovírust hívják segítségül a koronavírus ellen
A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak.
A kutatók kétfajta adenovírust (Ad26 és Ad5) jelöltek ki a koronavírus génjének szállítására.
EZT KÖVETŐEN A VÍRUSRÉSZECSKÉKET ÚGY MÓDOSÍTOTTÁK, HOGY BE TUDJANAK UGYAN JUTNI A SEJTEKBE, DE OTT NE SOKSZOROZÓDJANAK, ÉS NE ÁRTSANAK.
Az adenovírus alapú vakcina nem egy teljesen ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. Legutóbb 2020 júniusában engedélyezték a Johnson & Johnson ebola elleni oltását, ami szintén vektorvakcina, de majdnem ugyanígy működik az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszervállalat AZD1222 nevű készítménye (az egyetlen különbség, hogy az oxfordiak csimpánz-adenovírust használnak).
A Szputnyik V egyik előnye a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináival szemben, hogy a DNS az RNS-nél stabilabb molekula, ráadásul az adenovírus fehérjeburka jelentős védelmet nyújt a benne található genetikai anyagnak.
ENNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ OLTÓANYAG NEM IGÉNYEL FAGYPONT ALATTI HŐMÉRSÉKLETET, 2-8 CELSIUS-FOKON PROBLÉMA NÉLKÜL LEHET TÁROLNI.
Mi történik a testben a vakcina beadásakor?
A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át – ezt nevezzük transzkripciónak. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A folyamat neve a transzláció.
A fehérjetüskék egy része épen, másik része szétszerelve jut a sejt felszínére. Az idegen anyagot az immunrendszer azonnal észleli, és aktiválja az immunsejteket.
EZZEL A SZPUTNYIK V ERŐS IMMUNVÁLASZT VÁLT KI A SZERVEZETBŐL.
Az immunsejtek akcióba lépnek
A fehérjetüskéket előállító sejtek szétesnek, a szabaddá váló tüskéket és tüskedarabokat pedig az antigénprezentáló sejtek veszik fel. Az antigénprezentáló sejtek feladata, hogy megmutassák a szervezetnek azt az anyagot, ami ellen immunreakciót kell kialakítani.
Az antigén-prezentáló sejtek a vírusfehérjéket az ún. segítő T-sejteknek mutatják be. Az így aktivált segítő T-sejtek fontos jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek az immunrendszer végrehajtó sejtjeinek működését szabályozzák.
Más immunsejtek is akcióba lépnek, a B-sejtek szintén befoghatják a fehérjetüskéket és tüsketöredékeket. A vírusfehérjéket kötő B-sejteket a segítő T-sejtek aktiválják, aminek köszönhetően megkezdődhet a koronavírust semlegesítő antitestek termelődése.
AZ ANTITESTEK MEGJELÖLIK A MEGSEMMISÍTENDŐ KORONAVÍRUSOKAT, ÉS BLOKKOLJÁK AZOK FEHÉRJETÜSKÉIT, HOGY A KÓROKOZÓK NE TUDJANAK A SEJTEKHEZ KÖTŐDNI ÉS FERTŐZNI.
Fontos szerepet kapnak még a gyilkos T-sejtek is, amik a fehérjetüskéket hordozó sejteket pusztítják el.
Kétféle adenovírus van a vakcinákban
Az adenovírus alapú vakcináknál fennállhat az a veszély, hogy az első dózis beadása után keletkező antitestek még az előtt semlegesítik a második dózis vírusrészecskéit, hogy azok eljutnának a sejtmagig és kifejthetnék immunizáló hatásukat.
EZÉRT DÖNTÖTTEK ÚGY AZ OROSZ KUTATÓK, HOGY KÉT KÜLÖNBÖZŐ ADENOVÍRUS-TÍPUST HASZNÁLNAK GÉNHORDOZÓKÉNT; A VAKCINA ELSŐ ADAGJÁBAN AD26 VAN, A MÁSODIK ADAGBAN VISZONT AD5.
Az Ad26 ellen termelt antitestek nem tudják semlegesíteni az Ad5 adenovírust.
A KÉT DÓZIST 21 NAP KÜLÖNBSÉGGEL KELL BEADNI.
Meddig véd a Szputnyik V?
Ezzel kapcsolatban nincsenek konkrét adatok, a becslések alapján azonban legkevesebb fél évig védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzéssel szemben. Mindenesetre léteznek olyan immunsejtek (memória B-sejtek), amelyek az antitestek eltűnése után is évekig-évtizedekig emlékeznek a kórokozóra. Így ha ismét támadás éri a szervezetet, az immunrendszer már hatékonyabban fog reagálni.