Közzétette - Kategória - Egészség- és életmód tippek - Házi praktikák

Hogyan véd az orosz koronavírus-vakcina, amelyből kétmillió adag érkezik Magyarországra?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, egymillió ember beoltásához elég koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól.

FORRÁS: ANADOLU AGENCY VIA AFP/2021 ANADOLU AGENCY/SEFA KARACAN

A magyar gyógyszerészeti hatóság alapos helyszíni vizsgálatok után adta meg az engedélyt az orosz vakcinára, ami Müller Cecília szerint egy biztonságos és hatékony oltóanyag. De mit tartalmaz, és hogyan véd a Szputnyik V vakcina? Elmondjuk.

Az oroszországi Gamaleja Intézet által kifejlesztett Szputnyik V (hivatalos nevén Gam-Covid-Vac) koronavírus elleni vakcina a védőoltások harmadik, azaz legújabb generációjának képviselője, az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik.

A KLINIKAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE ALAPJÁN A KÉSZÍTMÉNY 95 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁGÚ, AMIT KÉT DÓZIS BEADÁSÁVAL LEHET ELÉRNI.

Több országban, köztük Oroszországban, Argentínában és Fehéroroszországban tömegesen oltanak vele, és már 1,5 millióan kapták meg a szert.

KOMOLYABB MELLÉKHATÁSOKRÓL NEM ÉRKEZETT HÍR.

A magyar hatóságok a Szputnyik V-t és az AstraZeneca hasonló elven működő vakcináját szerdán engedélyezték.

Kulcsfehérje DNS-be csomagolva

A SARS-CoV-2 legfontosabb komponensei a fehérjetüskék, e nyúlványokkal kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. A fehérjetüskék azonban egyúttal gyenge pontjai is a vírusnak, felismerésükkel az immunrendszer az előtt el tudja pusztítani a kórokozókat, hogy azok súlyosan károsíthatnák a szervezetünket.

NEM VÉLETLEN TEHÁT, HOGY ELSŐDLEGESEN EZ A VÍRUSFEHÉRJE VAN A POTENCIÁLIS VAKCINÁK ÉS KEZELÉSEK CÉLKERESZTJÉBEN.

A Szputnyik V a fehérjetüskéket (vagyis az antigéneket) a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig az orosz kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.

Az adenovírust hívják segítségül a koronavírus ellen
A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak.

A kutatók kétfajta adenovírust (Ad26 és Ad5) jelöltek ki a koronavírus génjének szállítására.

EZT KÖVETŐEN A VÍRUSRÉSZECSKÉKET ÚGY MÓDOSÍTOTTÁK, HOGY BE TUDJANAK UGYAN JUTNI A SEJTEKBE, DE OTT NE SOKSZOROZÓDJANAK, ÉS NE ÁRTSANAK.

Az adenovírus alapú vakcina nem egy teljesen ismeretlen technológia, ilyen jellegű oltóanyagokkal már évtizedek óta folynak kísérletek. Legutóbb 2020 júniusában engedélyezték a Johnson & Johnson ebola elleni oltását, ami szintén vektorvakcina, de majdnem ugyanígy működik az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszervállalat AZD1222 nevű készítménye (az egyetlen különbség, hogy az oxfordiak csimpánz-adenovírust használnak).

Így néz ki egy adenovírus-részecske (illusztráció)FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOTO LIBRARY/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOT

A Szputnyik V egyik előnye a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináival szemben, hogy a DNS az RNS-nél stabilabb molekula, ráadásul az adenovírus fehérjeburka jelentős védelmet nyújt a benne található genetikai anyagnak.

ENNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ OLTÓANYAG NEM IGÉNYEL FAGYPONT ALATTI HŐMÉRSÉKLETET, 2-8 CELSIUS-FOKON PROBLÉMA NÉLKÜL LEHET TÁROLNI.

Mi történik a testben a vakcina beadásakor?

A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át – ezt nevezzük transzkripciónak. Az mRNS végül a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása. A folyamat neve a transzláció.

Az mRNS életciklusa eukariótasejtben. Az RNS a sejtmagban átíródik a DNS-ről, modifikáció után kikerül a citoplazmába, ahol a riboszómákon végbemegy a transzláció folyamata. Végül az mRNS lebomlikFORRÁS: WIKIPEDIA

A fehérjetüskék egy része épen, másik része szétszerelve jut a sejt felszínére. Az idegen anyagot az immunrendszer azonnal észleli, és aktiválja az immunsejteket.

EZZEL A SZPUTNYIK V ERŐS IMMUNVÁLASZT VÁLT KI A SZERVEZETBŐL.

Az immunsejtek akcióba lépnek

A fehérjetüskéket előállító sejtek szétesnek, a szabaddá váló tüskéket és tüskedarabokat pedig az antigénprezentáló sejtek veszik fel. Az antigénprezentáló sejtek feladata, hogy megmutassák a szervezetnek azt az anyagot, ami ellen immunreakciót kell kialakítani.

Az antigén-prezentáló sejtek a vírusfehérjéket az ún. segítő T-sejteknek mutatják be. Az így aktivált segítő T-sejtek fontos jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek az immunrendszer végrehajtó sejtjeinek működését szabályozzák.

Más immunsejtek is akcióba lépnek, a B-sejtek szintén befoghatják a fehérjetüskéket és tüsketöredékeket. A vírusfehérjéket kötő B-sejteket a segítő T-sejtek aktiválják, aminek köszönhetően megkezdődhet a koronavírust semlegesítő antitestek termelődése.

AZ ANTITESTEK MEGJELÖLIK A MEGSEMMISÍTENDŐ KORONAVÍRUSOKAT, ÉS BLOKKOLJÁK AZOK FEHÉRJETÜSKÉIT, HOGY A KÓROKOZÓK NE TUDJANAK A SEJTEKHEZ KÖTŐDNI ÉS FERTŐZNI.

Fontos szerepet kapnak még a gyilkos T-sejtek is, amik a fehérjetüskéket hordozó sejteket pusztítják el.

Kétféle adenovírus van a vakcinákban

Az adenovírus alapú vakcináknál fennállhat az a veszély, hogy az első dózis beadása után keletkező antitestek még az előtt semlegesítik a második dózis vírusrészecskéit, hogy azok eljutnának a sejtmagig és kifejthetnék immunizáló hatásukat.

EZÉRT DÖNTÖTTEK ÚGY AZ OROSZ KUTATÓK, HOGY KÉT KÜLÖNBÖZŐ ADENOVÍRUS-TÍPUST HASZNÁLNAK GÉNHORDOZÓKÉNT; A VAKCINA ELSŐ ADAGJÁBAN AD26 VAN, A MÁSODIK ADAGBAN VISZONT AD5.

Az Ad26 ellen termelt antitestek nem tudják semlegesíteni az Ad5 adenovírust.

A KÉT DÓZIST 21 NAP KÜLÖNBSÉGGEL KELL BEADNI.

Szputnyik V oltóanyagFORRÁS: ANADOLU AGENCY VIA AFP/2021 ANADOLU AGENCY/SEFA KARACAN

Meddig véd a Szputnyik V?

Ezzel kapcsolatban nincsenek konkrét adatok, a becslések alapján azonban legkevesebb fél évig védelmet nyújthat a koronavírus-fertőzéssel szemben. Mindenesetre léteznek olyan immunsejtek (memória B-sejtek), amelyek az antitestek eltűnése után is évekig-évtizedekig emlékeznek a kórokozóra. Így ha ismét támadás éri a szervezetet, az immunrendszer már hatékonyabban fog reagálni.

/www.origo.hu/