Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Hernádi Zsolt: Hetek kellenek, hogy normalizálódjon a helyzet a kutakon


Hernádi Zsolt nem lát problémát az új Mol-székház városképre gyakorolt hatásában, ahogy az állami 35 éves hulladékkoncesszió elnyerését sem bánta meg.

Fotó: hvg.hu

A Mol elnök-vezérigazgatója sok más témát is érintett a Telexnek adott nagyinterjújában.

A benzinhiányról

Hernádi becslése szerint hetek múlva fog visszaállni az üzemanyag mennyisége a megszokott szintre.

Az import normalizálódása azonban inkább már hónapok kérdése.

Jövő év elejére már stabil importtal és jelentősen magasabb készletekkel rendelkezhet az ország. A december eleji üzemanyaghiányos helyzet idején azért Hernádiban is felment a pumpa. „Tudok olyan politikusról, aki azt mondta, hogy ez szabotázs, vagy hogy direkt okoztunk tűzesetet. Nem tudom minősíteni ezt.”

A 95 százalékos extraprofitadóról

„Nyilván hatalmas terhet jelent az extraprofitadó, hiszen meglett volna annak a helye a beruházásoknál. De most is csak azt tudom ismételni, amit ilyenkor szoktunk: adót fizetni kötelesség. A különadót, az extraelvonást senki nem szereti, de egy Mol méretű és fontosságú vállalatnak van olyan felelősségtudata, hogyha 10-12 évente átmeneti jelleggel kerül erre sor, és egyébként hagynak minket dolgozni, akkor lehajtott fejjel tudomásul vesszük.”

A szankciókról

„A szankciós döntések nem jó döntések, túl nagy kockázatot vállalt ezzel az Európai Unió. Túl sokba fog kerülni, elveszítjük a versenyképességünket. Miért gondoljuk azt, hogy az oroszok csak némán beledőlnek a kardjukba, és nem adják el más piacokon az olajukat, vagy a gázukat?”

Hernádi Zsolt szerint azért okoznak fejfájást a szankciók az oroszoknak, de a vége az lesz, hogy az Oroszország és Európa közötti ellátási utak sosem fognak már normálisan működni. Épp emiatt nagyon fontos lenne most a közép-európai együttműködés.

„Ha a Barátság kőolajvezetéken már nem jön olaj, akkor az Adrián keresztül nem tudjuk ellátni a három ország finomítóit.

Hiába fektetett be Magyarország rengeteg pénzt abba, hogy bővítse a kapacitást, van egy szűk keresztmetszet. A horvátokkal tavasz óta folynak a tárgyalások arról, hogy ezt a kapacitást bővítsék, de egy lépést nem tettek előre.”

Az új Mol-székházról

A vállalat nemrég költözött át a Kopaszi-gát mellett felépült felhőkarcoló-irodaházába. A vezérigazgató irodája a 28 emeletes Mol Campus hatodik emeletén kapott helyett. Hernádinak valóban van tériszonya, de nem ezért költözött alacsonyabb szintre. „Ha az épület tetején ülnénk, annak bitang rossz üzenete lenne.”

A beruházás költségei nem nyilvánosak, ahogy azt sem árulta el, hogy a Mol korábbi, Október 23-a utcai székházát mennyiért vette meg a magyar állam. Az új felhőkarcolót sok kritika érte a városépítészeti hatása miatt, nem egyszer tájsebként emlegették az épületet. Hernádi ugyanakkor nem aggódik.

„Akinek nem tetszik az épület, kávézzon egyet nálunk. Innen biztosan nem zavarja majd az épület látképe.”

A vecsési olajmezőről

A Mol nemrég jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsésen, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanakkor ötmilliós bírságot szabott ki rá, amiért nem megfelelően kommunikálta a hírt a tőzsdén.

Hernádi szerint furcsa döntést hozott az MNB, mert ugyan elfogadta, hogy nem volt bennfentes információ, mégis szerinte túl nagy médiafigyelmet kapott az ügy, ezért be kellett volna jelenteniük. „Reméljük, hogy Vecsés, a magyar Dallas, vagyis Algyő lecsengő termelését tudja pótolni. Ma még azonban nem tudjuk, mekkora lesz a kitermelhető mennyiség.”

A 35 éves hulladékkoncesszióról

A közelmúltban azért kapott sok bírálatot a Mol a sajtóban, mert kérdéses körülmények között nyerte el a magyar államtól 35 évre a hulladékgazdálkodási koncessziót. Hernádi ennek ellenére ma sem bánja meg, hogy jelentkeztek. Szerinte az eddigi hulladékgazdálkodási rendszer nem volt hatékony és „a büdös életben” nem érte volna el az uniós célokat.

„Az vétek, hogy ma Magyarországon közel 50 százalékát betemetjük a hulladéknak.”

A Mol azt vállalta, hogy 10 év alatt 185 milliárd forintot fektet a hulladékgazdálkodási infrastruktúrába. Szerinte a Molon kívül más nem lett volna erre képes. „Az átalakításnak van egy közgazdasági racionalitása.”


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük