A nemzetközi kereskedelmi láncok kínálatában a magyar sonka aránya nem éri el a 27,5 százalékot – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatásából. Tojásból is majdnem minden tizedik érkezett külföldről. A magyar termékek aránya a legmagasabb a méznél.

Közeledik a húsvét, amikor az asztalról nem hiányozhat a sonka és a tojás. Most különösen tanulságos lehet, hogy a Nébih megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, amelynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát származási hely szerint tekintette át (a részletes elemzést itt nézheti meg). A szakemberek csaknem 40 ezer (a zöldséget és gyümölcsöt kivéve előrecsomagolt) termék részletes adatait rögzítették. Olyanokét – írták le elemzésünkben –, amelyekkel a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.

Lánconként 6-6 egységet (összesen 60 üzletet) választottak ki úgy, hogy a három statisztikai nagyrégióban (Közép-magyarországi nagyrégió, Alföld és Észak nagyrégió, Dunántúli nagyrégió) egyenlő arányban helyezkedjenek el. A boltok kiválasztásánál figyelembe vették, hogy méretük a kereskedelmi lánc legnagyobb kínálattal rendelkező formátumát tükrözze, tehát amelyik láncnál lehetséges volt, a hipermarketet mérték fel.

Kategóriánként áttekintve a nemzetközi láncok kínálatában a joghurtok és a sonkák között a legkevesebb a magyar. Joghurtból minden ötödik sem magyar előállítású, a magyar sonka aránya pedig nem éri el a 27,5 százalékot. Meglepő módon tojásból is majdnem minden tízedik érkezett külföldről (különösen a Spar üzleteiben találkozhat a vevő ilyennel, a külföldi tojások aránya ott ugyanis közel 18 százalék). A magyar termékek aránya a legmagasabb a mézek között.

Lánconként is elképesztőek a különbségek

Az átlagok mögött (mint persze mindig) elég jelentős eltérések tapasztalhatók az üzletláncok között. Miközben a mézek majdnem teljes egészében magyar származásúak, az Auchanban körülbelül minden nyolcadik külföldi. Még sarkosabb, hogy a Lidlben mindössze 7 százaléknyi magyar sonkát találtak. A magyar sonka aránya egyébként a CBA-ban is csak 45 százalék, a csúcstartó ezen a téren a Coop a maga majdnem 75 százalékával.

A magyar termékek aránya
Legmagasabb		Legalacsonyabb
Üzletlánc	%	Üzletlánc	%
Reál	80,65	Lidl	56,09
Coop	80,17	Tesco	66,07
CBA	76,95	Penny	67,58
Forrás: Nébih

Friss húsból nem hazait a Metro, de különösen a Spar tartott a vizsgálat idején. Érdekesség még például, hogy lekvárból a Tesco körülbelül fele-fele arányban kínált külföldit és hazait, az Aldi polcain csak magyar, míg a Pennyben csak külföldi akadt. A Penny viszont konzervben (meggybefőtt, kukorica) mindenkire rávert 100 százalékos magyar arányával.

A Nébih összesítése szerint az összkínálatban a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, szemben a 6 évvel ezelőtt még csaknem 80 százalékkal. A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkek találhatók.

Szerző: Azénpénzem