Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Gazdaságfejlesztési miniszter: tavaly olcsó volt az élelmiszer, ezért idén drága


“Az extraprofitadó átmeneti dolog, két év után lehet máshogy is hívni és benntartani a rendszerben” – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Arról is beszélt, hogy tavaly szerinte nagyon alacsony volt az élelmiszerek ára itthon, ezért is drágábbak most. Üzent az őt leidiótázó légitársaságnak is, mint mondta, “azt a fajta szópárbajt, amit a Ryanair csinál, jó lenne, ha befejezné”.

Elvileg a Széchenyi Kártya Programról tartottak sajtótájékoztatót hétfőn, de az újságírók főleg más témákról kérdezték Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a hvg.hu beszámolója szerint. Például az élelmiszerinflációról, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal szerint egy év alatt 18,6 százalékkal nőttek az árak, ami az egyik legnagyobb az EU-ban. Nagy Márton szerint ez nem magyar, hanem világpiaci tendencia, a búza és kukorica ára nem magyar sajátosságok miatt szállt el. Ha a gabonaár magas, akkor a takarmány, a hús, a tej, a sajt ára is magas – sorolta Nagy, aki szerint erre rakódik rá az energiaárak emelkedése és a bérköltség. „Egy biztos, hogy Magyarországon mindenki számára elérhető egy olyan kosár, aminek az ára rögzített” – fogalmazott.

A miniszter szerint az árszinteket kell megvizsgálni, nem azt, hogy egy év alatt mennyivel drágultak az élelmiszerek. Azt mondta: óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal, tavaly nagyon alacsony volt az élelmiszerek ára itthon, ezért is látható (idén) nagyobb emelkedés. Hozzátette: az is befolyásolja az árakat, hogy Magyarországnak nincs kikötője, „de ne menjünk bele az ilyen finomságokba”.

Nagy Márton megismételte, hogy az extraprofitadót két évre tervezik, de megjegyezte, hogy érdemes szétbontani a dolgokat: a tranzakciós illeték előtte is létezett, itt csak „inflációs igazításként” módosítottak a meglévő szabályokon.

A légitársaságok extraprofitadójáról is beszélt, és azt hozta fel, hogy ilyen típusú adót sok külföldi országban is fizetnek. „Adott esetben ez az adó fennmaradhat a következő időszakban, de itt az extraprofitadók alatt két lényeges adóról beszélünk: a bankok különadójáról és az energiacégekéről, ami a teljes csomag mintegy 80 százalékát adja” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy e két nagy terhelésnek nem szabadna két éven túl is fennmaradnia.

Újabb kérdésre válaszolva a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy az extraprofitadók két évig maradnak, de arra felhívta a figyelmet, hogy ilyen típusú adó nem extraprofitadónak nevezve régóta létezik más országokban, és mérlegelés kérdése, hogy ha nem is így hívjuk, ez a fajta adó fennmaradhat.

A légitársaságok az utóbbi időszakban veszteségesek voltak, így Nagy Mártont megkérdezték arról is, hogy jogos-e extraprofitadónak nevezni a rájuk kivetett plusz terhet. Erre a cikk szerint úgy reagált: nem mindig voltak veszteségesek. Hozzátette, hogy az utasszám alapján látható, mi történik, erős a visszatérés a 2019-es szintekhez, alapvetően ezért hívják extraprofitadónak. „De az extraprofitadó átmeneti dolog, két év után lehet máshogy is hívni és benntartani a rendszerben” – mondta el újra.

leidiótázás után az új miniszter közölte: „azt a fajta szópárbajt, amit a Ryanair csinál, jó lenne, ha befejezné.”

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal érvelt az extraprofitadó mellett, hogy egy-két napja egy beszélgetés során az interneten rákeresett a windfall taxes kifejezésre és 19 millió találat volt rá.