Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Fordulat a magyar munkaerőpiacon: egyre kevesebb embert keresnek egyre kisebb bérért


Idén nyáron a vállalatok visszavettek a toborzás intenzitásából, kevesebb volt az álláshirdetés idén a júniustól augusztusig tartó időszakban, mint a tavalyi év azonos időszakában, a munkakeresők viszont az eddigieknél aktívabbak a munkaerőpiacon. A bérfejlesztések mértékének emelkedése és az ezeket leggyakrabban befolyásoló tényezők azt mutatják, hogy a cégek egyre erősebben ragaszkodnak a munkavállalóikhoz és egyre inkább a megtartásra koncentrálnak a toborzás helyett – írja a napi.hu.

Az idei nyári időszakban csökkentek a hirdetésszámok a Profession.hu oldalán a tavalyihoz képest, a munkakeresők pedig aktívabbak a munkaerőpiacon. Az álláskeresők emelkedő számát jelzi, hogy több munkavállaló regisztrált a Profession.hu oldalára 2022 nyarán, mint a tavalyi év azonos időszakában: idén júniusban 28 százalékkal, augusztusban pedig 38 százalékkal többen jegyezték be profiljaikat a portálon, mint 2021 ugyanezen hónapjaiban.

Bár évek óta az IT, programozás területén folyik a legnagyobb harc a munkavállalókért, itt a válságok alatt sem volt látható releváns visszaesés, a tavalyi és az idei év első nyolc hónapját összehasonlítva a legnagyobb csökkenést produkálta 13 százalékkal – derül ki a Profession.hu adataiból és friss, reprezentatív kutatásából. Ezt a jog és jogi tanácsadás követi 1 százalékos csökkenéssel, majd az építőipar 1 százalékos emelkedéssel.

Az elmúlt két nyár során mért eredményeket összevetve még markánsabb visszaesés tapasztalható: az IT programozás és fejlesztés területén 28 százalékos, a közigazgatásban 24 százalékos, a jog és jogi tanácsadás területén pedig 18 százalékos fogyatkozás volt látható az álláshirdetések számában. Ezek mellett az SSC szektorban (üzleti szolgáltatások), az építőiparban, valamint az egészségügyben és gyógyszeriparban is látható már a csökkenés éves összehasonlításban.

A bérfejlesztések általában 10 százalék fölöttiek

Idén a cégek negyede 5 és 9 százalék közötti mértékben emelt bért, leggyakrabban 10 és 14 százalék közötti emeléssel lehet találkozni a magyar vállalatok körében – idén a 39 százalékuk hajtott végre ilyen arányú általános fizetésemelést. 14 százaléknál nagyobb egyetemes béremelést a munkaadók 29 százaléka valósított meg. A jövő évi tervek tekintetében számottevő változás, hogy emelkedett azon vállalatok aránya, amelyek a 10-14 százalékos bérfejlesztést választják: a munkaadók közel fele ezzel számol.

„Az utóbbi pár évben kialakult éles toborzási versenyben a cégek elsősorban a bérezéssel tudtak új munkaerőt szerezni és a meglévőt megtartani. A vállalatokkal szembeni munkavállalói elvárás a legtöbb esetben az volt, hogy a cégek az inflációt próbálják ellensúlyozni a fizetések emelésével – ami egyébként sok esetben igen nagy kihívás” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

„Várhatóan jövőre is bérfejlesztéssel kell tervezniük a cégeknek, e mértékének meghatározásánál pedig irányadó lesz az aktuális infláció – mivel a munkavállalók is emelkedő árakkal találkoznak majd. Fontos kérdés, hogy megjelenik-e a piacon olyan munkaerőtöbblet, ami a cégeket előnyösebb pozícióba hozza, így megoldhatják a munkaerő-felvételt jelentősebb béremelés nélkül.

Jöhet egy gazdasági fordulat, ami miatt akár gyakoribb elbocsátások következhetnek.

Jelen helyzetben kulcskérdés a munkáltatók szempontjából a bevált munkavállalóik megtartása: nem véletlenül számít ez a béremelések egyik fő céljának. Az általános béremelés motiváló tényezői a szervezet teljesítményének javítása, a megélhetési költségek emelkedésének kompenzációja és a munkaerő-megtartás elősegítése.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük